A magyar kultúra napja

A magyarszombatfai gerencsérek alkotásai a Hagyományok Házában

A tájegység fazekasságára olyan mediterrán elemek, kerámiatípusok és eszközök is jellemzőek - köztük a kétszájú bugyiga vagy a balos korong -, amelyek Európában máshol csak jóval délebbre jelentek meg és maradtak fent.

2015.01.21 21:30MTI
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret
Forrás: Twitter

A Velemér-völgyi fazekasság múltját és jelenét mutatja be a Magyarszombatfai gerencsérek című kiállítás a Hagyományok Házában, a tárlatot a magyar kultúra napján, csütörtökön nyitják meg a közönség előtt.

A két teremben több száz kiállítási tárgyat felvonultató tárlat részben a magyarszombatfai Fazekasház gyűjteményére, részben a ma is alkotó helyi fazekasok, a gerencsérek munkáira épül. A múlt megidézése érdekében a szervezők az összegyűjtött különböző használati tárgyakból és edényekből - köztük egy mediterrán eredetű balos korongból, a mázőrlőből és földkészítő székből - egy régi fazekasműhelyt is berendeztek.

A közelmúltat és a jelent a kiállításon a magyarszombatfai és gödörházi fazekas-dinasztiák - az Albert, a Czúgh, a Nyakas, a Papp, a Tóth, a Varga, a Vörös és a Zsohár családok - munkái képviselik, amelyek között éppúgy megtalálhatóak a jellegzetesen őrségi edényformák - a bugyigakorsó, kétszájú bugyiga, hegyibogrács, a lúgozó és más típusok ,- mint a ma alkotó fazekasokra jellemző egyedi alkotások is. A tárlatot a magyarszombatfai MAT Kerámiagyár kézzel készített kályhacsempéi színesítik.

Pölös Andrea néprajzkutató, a kiállítás kurátora az MTI-nek elmondta, hogy az Őrség a Kárpát-medencében azon kevés tájegységek közé tartozik, ahol egészen máig elsősorban használati kerámiatárgyakat készítettek, a mázas díszkerámiák csak az elmúlt évtizedekben jelentek meg. Emellett a tájegység fazekasságára olyan mediterrán elemek, kerámiatípusok és eszközök is jellemzőek - köztük a kétszájú bugyiga vagy a balos korong -, amelyek Európában máshol csak jóval délebbre jelentek meg és maradtak fent.

Pölös Andrea kiemelte azt is, a magyarszombatfai, vagyis tágabban a Velemér-völgyi fazekasságról a legkorábbi írott forrás 1366-ból származik, a szakértők feltételezik, hogy a mesterség a vidéken már korábban is meggyökerezhetett. Eredetileg a mesterség mint egyfajta keresetkiegészítés jelent meg a környéken, hiszen a sovány, agyagos, köves termőföld lehetetlenné tette a mezőgazdasági termelésből való megélést, ugyanakkor biztosította a fazekasság alapanyagát. Magyarszombatfa kevesebb mint háromszáz fős lakosságából tizennégyen még ma is a gerencsérek.

A kiállítás mellett a magyar kultúra napján adják át a Hagyományok Házának új részlegét, a Nyitott Műhelyt is. A műhely célja, hogy megismertesse az érdeklődőkkel a népi kézműves mesterségek rejtelmeit, így nyújtva mélyebb betekintést a kortárs népművészek munkájába. A műhelyben lehetőség lesz a népi kézműves mesterek szakmai továbbképzésre is, emellett a Hagyományok Háza képzésein végzett szövők, kosárfonók, gyöngyékszer-, csipke-, nemezkészítők és más mesterségek területén tevékenykedő alkotók műhelymunkát is folytathatnak benne.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.