Hirosima-szimfónia

Először lépett a nyilvánosság elé a csaló japán zeneszerző

Szamuragocsi Mamoruról vizsgálatok bebizonyították, hogy nem süket. Bocsánatot akart kérni rajongóitól.

2014.03.07 22:45MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A nemrég még "japán Beethovenként" ünnepelt csaló sajtótájékoztatója majdnem három órán át tartott, első fél óráját élőben közvetítette két japán tévécsatorna.

Szamuragocsi először lépett a nyilvánosság elé azóta, hogy február elején kiderült róla, a nevével eladott zenét nem ő szerezte, valamint állításával ellentétben nem is süket.

A riporterek kérdéseit úgy hallgatta végig, hogy közben jeltolmácsára figyelt. A védjegyévé vált hosszú fürtök helyett üzletemberesre nyírt, rövid frizurát viselt, és az állandóan hordott napszemüvege sem volt rajta. Sokan ezt is a megbánás jeleként értelmezték.

Szamuragocsi többször is mélyen meghajolt és bocsánatot kért rajongóitól, producereitől és mindenki mástól is a zűrzavarért, amit okozott. Azt mondta, ez volt az utolsó alkalom, hogy a tévében szerepelt.

Bevallotta, hogy 18 éven át titokban mással íratta a saját neve alatt eladott műveket, köztük a leghíresebbet, a Hirosima-szimfóniát. Niigaki Takasi egyetemi óraadó a közelmúltban fedte fel egy lapnak, hogy Szamuragocsi műveit ő komponálta. Arról is beszélt, ő sosem tapasztalta, hogy megbízója rosszul hallott volna.

Az ötvenéves Szamuragocsi azt állította, három éve kezdett javulni a hallása, azt viszont tagadta, hogy sosem lett volna süket, "hallási problémái továbbra is vannak".

A botrány közvetlenül a téli olimpia előtt robbant ki. Takahasi Daiszuke műkorcsolyázó rövid programja alatt Szamuragocsi zenéjére szólt volna, ám a zene valódi szerzője ezt már túlzásnak tartotta, ezért tálalt ki a sajtónak. Végül Takahasi kűrje alatt maradt az eredeti zene, de feltüntették, hogy a szerző Niigaki volt.

Szamuragocsi az 1990-es években videojátékok zenéjének szerzésével szerzett hírnevet. Honlapja szerint 35 éves korában elveszítette a hallását, a komponálással azonban nem hagyott fel. Ekkor született leghíresebb darabja, az 1945-ben ledobott atombomba áldozatainak emlékére írt Hirosima-szimfónia.

Egy 2001-ben a Time amerikai magazinnak adott interjúban süketségét isteni adománynak nevezte a zenész, mert - mint fejtegette - így csak a belső hangra kell figyelnie, mikor műveit létrehozza.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.