Távolodó világaink

A cigány-magyar együttélésről mutattak be egy kötetet

Távolodó világaink - A cigány-magyar együttélés változatai címmel mutatják be kedden a Cigány Néprajzi Tanulmányok 16. kötetét a Magyar Néprajzi Társaság kiadásában a Néprajzi Múzeumban.

2013.11.04 20:58MTI
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A szerkesztő, Szuhay Péter, a Néprajzi Múzeum muzeológus munkatársa elmondta az MTI-nek, hogy az 500 oldalas kiadványban 23 tanulmány olvasható, és a fejezeteket Molnár István Gábor újpesti cigányokról szóló fotógyűjteményének egy-egy darabja vezeti be.

A tanulmányok közül több foglalkozik a múlt feltárásával, ide tartozik Binder Mátyás írása, amely az eddigi történeti kutatások alapján tekinti át a cigány-magyar együttélést. Az elemzés a 16. századtól a 20. századig terjedő időszakot öleli fel, a gazdasági és a társadalmi összefüggésekre helyezi a hangsúlyt.

Molnár István Gábor tanulmányában Újpest cigány lakosságának 170 éves történetét mutatja be a közösségre jellemző két foglalkozáson, a szegkovácsoláson és a muzsikusságon keresztül. Érdekesség a szerző családi fotógyűjteményéből származó, a kötetben látható sorozat, amely az újpesti roma családokat polgári miliőben ábrázolja.

Hiánypótló munka Máté Mihályé, aki a dél-dunántúli colári házaló cigány kereskedőkről írt. A Kaposváron és Dombóváron élő, valamint az onnan kitelepült cigányok történetét ismerteti személyes megfigyeléseken és interjúkon keresztül.

Lator Anna a magyarországi szintók kultúrájával foglalkozik egy mutatványoscsalád sorsán keresztül. A tanulmány jelentőségét növeli, hogy a mutatványos szakma visszaszorulóban van. Nagy Pál az úgynevezett érpataki modellt vizsgálja. A település polgármestere azt találta ki, hogyan lehet engedelmessé tenni a cigánycsaládokat úgy, hogy az önkormányzat megmondja nekik, mit kell csinálniuk a juttatásokért cserébe.

Bakó Boglárka tanulmánya egy romániai közösség életébe enged betekintést. Középpontba a segélyosztás napjának elemzését helyezi, emellett a falu magyar, román és cigány csoportjainak hierarchikus viszonyairól is pontos képet kap az olvasó, hiszen a cigányok egy hónapban egyszer, segélyosztáskor mehetnek be a falu központjába vásárolni.

Feischmidt Margit és Szombati Kristóf közös értekezésében Gyöngyöspata nagy sajtónyilvánosságot kapó 2011-es megszállásával foglalkozik. Az előzmények és motivációk megértése alapos kutatást és elfogulatlan nézőpontot kívánt.

A Budapest IX. kerületi Romani Platni lakásétterem létrejöttét, működését és konfliktusait mutatja be a gasztronómián keresztül Szivák Fruzsina tanulmánya. Fleck Gábor és Orsós János a sajókazai Doktor Ámbédkar Iskola, illetve a Dzsaj Bhím közösség létrejöttének és működésének körülményeit, a környezet attitűdjének hatásait ecseteli.

Márta nővérnek az arlói misszióról szóló, személyes hangvételű írása a szociális munka örömeiről és kudarcairól ad számot. Feldmár Nóra egy sikeres kísérletről, az általa levezetett toldi biobrikettprogramról számol be. A projektből az is kiderül, hogy vannak olyan innovatív megoldások, amelyek valóban működnek és képesek "megingatni a kilátástalanságot" - összegezte a kötet tartalmát Szuhay Péter.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.