113 év után láthatja a nagyérdemű

Bigot szecessziós épületkerámiái az Iparművészetiben

Alexander Bigot francia keramikus szecesziós épületkerámiáinak mintakollekcióját, a Bigot-pavilont mutatja be péntektől az Iparművészeti Múzeumban (IMM) Budapesten.

2013.04.25 17:04MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Az 1900-as párizsi világkiállításon szereplő Bigot-pavilont száztizenhárom év után láthatja a közönség. A kerámiaegyüttest a múzeum akkori igazgatója, Radisics Jenő ötezer frankért vásárolta meg, majd a 12,5 tonnányi épületkerámiát Magyarországra szállítatta. 

A darabok a múzeum pincéjébe kerültek, és az 1980-as években történt szigetelési munkálatok során kerültek elő újra. A kiállított épületdekorációs anyag nemcsak Magyarországon, hanem Franciaországban is újrafelfedezésre vár - mondta Takács Imre, a múzeum főigazgatója a csütörtöki sajtótájékoztatón.
 
A zsúfolt, 19. századi párizsi pavilont nem építették újra, hanem egy modern installációt állítottak össze, ugyanakkor egy nagyméretű archív felvételen bemutatják az eredeti építményt is. Balla Gabriella, a Kerámia- és üveggyűjtemény főosztályvezetője elmondta, hogy Jule Lavirotte építész tervei alapján készült a pavilon. 

Darabjai azért olyan nehezek, mert a nagyon magas hőfokon égetett kerámia olyan, mintha kő lenne, így ellenáll az időjárás viszontagságainak. Miután Japán az 1867. évi párizsi világkiállításon bemutatkozott, óriási hatást gyakorolt a 19. századi európai művészekre: a pavilon kerámiáinak zöld, sárga, kék színű mázai is a távol-keleti művészet hatását tükrözik - fejtette ki. 

A kiállításon látható lesz a Paul Jouve által tervezett állatfríz is, amely a világkiállítás főkapuját díszítette, és a művész monogramja mellett a gyártó Bigot neve is szerepel rajta. Bemutatnak egy 1900-as évekre datált, jó minőségű ezüstfoglalattal díszített luxus ivókészletet, megtekinthetők továbbá oszlopok, pillérek, attika díszek, mellvédek és boltívrészletek is. 

Az épületkerámia mintái között felfedezhetők egészen modern ábrázolások is: van, amelyiken éticsigák, vízi madarak vagy éppen biciklik láthatók. Bigot 1894-ben alapította a fénykorában százötven munkást foglalkoztató gyárat a Loire menti Merben, az ottani folyók és kastélyok világát is megjelenítette termékein. Zsolnayhoz hasonlóan mindig a legjobb művészekkel dolgozott együtt. A szeptember 15-ig látható tárlaton archív felvételeket is láthatnak az érdeklődők, mások mellett Bigot-ról és Radisics Jenőről.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.