"Egyedüláló dokumentum"

1849-es komáromi parancskönyv került az országos levéltárba

A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárába (MNLOL) került az 1849-es magyar hadsereg 64. zászlóaljának komáromi parancskönyve.

2012.10.08 15:01MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A könyvet bemutató hétfői budapesti sajtótájékoztatón Mikó Zsuzsanna, az MNLOL főigazgatója a komáromi parancskönyvet egyedülálló dokumentumnak nevezte, és kiemelte: megvásárlására a levéltárnak a költségvetésben biztosított támogatásából nem lett volna lehetősége. A főigazgató az MTI kérdésére elmondta: a parancskönyvet 600 ezer forintért vásárolta meg az MNLOL egy magánszemélytől, az összeget teljes egészében a Szerencsejáték Zrt. fizette. Szentpétery Kálmán, a Szerencsejáték Zrt. elnök-vezérigazgatója elmondta, a cég évente egymilliárd forintot fordít kulturális célokra, a támogatandó ügyeket egy társadalmi tanácsadó testület segít kiválasztani.
 
Mint felidézte, az idén nem ez volt az első alkalom, hogy egy állami intézményt egyedülálló anyag megvásárlásában segítették, a Petőfi Irodalmi Múzeum szintén a cég támogatásával tudott megvenni értékes Petőfi Sándor-relikviákat. Hermann Róbert, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum főtanácsosa és tudományos igazgatóhelyettese az irat értékéről elmondta, bár az 1848-49-es szabadságharcról "óriási iratanyag" áll a kutatók rendelkezésére, a parancskönyvek különösen nagy értéket képviselnek, hiszen a korabeli honvédség legfontosabb forrásainak számítanak. 

Mint fogalmazott, a parancskönyvekből kiderül, melyik egység mit csinált, milyen kiképzésben vett részt, illetve szerencsés esetben az alakulat útja is nyomon követhető általa. Megjegyezte, a most átadott dokumentum értékét jelzi, hogy ilyen parancskönyvekből 1120-at kellene a történettudománynak ismernie, de jelenleg csupán 11 áll a kutatók rendelkezésére. Ebből is csak három darab számít teljesnek. A főtanácsos a 64. zászlóalj parancskönyvéről elmondta, belőle a komáromi vár belső történetét lehet megismerni. Felidézte, hogy az egység 1848 októberében alakult bars és zólyom megyei újoncokból, majd decemberben csatlakozott a komáromi várőrséghez. 

A dokumentumból olyan fontos adalékok derülnek ki, mint hogy a katonasággal is ismertették a függetlenségi nyilatkozatot. Érdekességképp megjegyezte, hogy akadnak parancsok a kötelező heti fehérneműváltásról, valamint a katonák körül élő "nem férjezett" nők eltávolításáról is. Pelyach István történész a komáromi erőd történetét ismertetve elmondta, hogy a napóleoni háborúk után kiépült várrendszer fontos szerepet töltött be a szabadságharc során. 

A történész felidézte a Klapka György vezette kitöréseket, valamint megemlékezett arról, hogy a világosi fegyverletétel után is kitartó Klapka ugyan megpróbált az egész ország számára amnesztiát kérni cserébe a vár átadásáért, de ennek nem volt realitása. Végül csak a komáromi védőknek és polgári lakosoknak sikerült amnesztiát szereznie.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.