Alekszandr Borogyinra emlékezünk

125 éve halt meg a kémikus, aki az Igor herceget szerezte

Százhuszonöt éve, 1887. február 27-én halt meg Alekszandr Porfirjevics Borogyin orosz zeneszerző, kémikus, az Igor herceg című opera szerzője.

2012.02.25 16:26MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

1833. november 12-én született Szentpéterváron a tatár és grúz ősöktől származó Gegyianov herceg és egy katonaorvos feleségének törvénytelen gyermekeként. Vér szerinti apja, akit nem ismert, egyik jobbágya után nevezte el, de bőkezűen gondoskodott neveltetéséről, s halála előtt - jóllehet Borogyin soha nem élt jobbágysorban - hivatalosan felszabadította.

Borogyin nyolcévesen már zongorázott, tizennégy évesen kezdett komponálni. Érdekelte a vegyészet is, az orvosi egyetem elvégzése után kémiából doktorált, külföldi tanulmányútja során megismerkedett Pasteurrel, Bunsennel, Mengyelejevvel. Hazatérve egy ideig katonaorvos volt, majd a vegyészet professzora, 1877-ben akadémikus lett.

1862-ben megismerkedett a zeneszerző Balakirevvel, akivel - Kjui, Rimszkij-Korszakov és Muszorgszkij társaságában - létrehozták az Ötök csoportját. Glinka zenei-esztétikai nézeteit követve új, a népzenén alapuló orosz nemzeti zenét akartak teremteni, s szívesen alkalmazták a keleti zenei folklór elemeit is.

A "hatalmasok kis csoportjában" Borogyin tevékenysége volt a legszerteágazóbb: írt szimfóniát, dalokat, kamarazenét és operát, a többiektől eltérően Haydn és Beethoven mellett Bachot is tanulmányozta. 1869-ben mutatták be első szimfóniáját, s még ebben az évben hozzákezdett a II. (Muszorgszkij szerint "heroikus szláv") szimfónia és az Igor herceg komponálásához.

A szimfóniát csak hét év múlva mutatták be, az opera komponálása pedig tudományos és tanári elfoglaltsága miatt élete végéig elhúzódott. Barátai, Rimszkij-Korszakov és Alekszandr Glazunov ezért - Borogyin jóváhagyásával - már a zeneszerző életében elkezdték kiegészíteni, hangszerelni a Borogyin által elzongorázott részletekkel. A premierre végül csak Borogyin halála után három évvel, 1890-ben került sor.

A leghíresebb orosz "nemzeti hősopera" szövegkönyvét Borogyin írta a XII. századi Igor-ének (Ének Igor hadáról) alapján, amely a címszereplő novgorodi herceg a polovecek (kunok) elleni 1185. évi sikertelen hadjáratát beszéli el.

A mű alapeszméje a hazaszeretet, a múltban a jelent, a drámai hős alakjában az igazi népvezér példáját mutatja meg. Az opera legismertebb része a Polovec táncok, amelyet külön, koncertszerűen is játszanak. Borogyin minden kompozícióját az orosz nép tisztelete, a hazafias pátosz hatja át, zenéjét a szláv érzelmesség és mély líraiság, a színes keleti érzékiség jellemzi.

Hivatásának tekintette a tanítást, diákjai nemcsak tudása miatt rajongtak érte, hanem mert minden hallgatójának a legjobb körülményeket igyekezett biztosítani.

A női egyenjogúság híve volt, egyike lett az első felsőfokú oroszországi női orvosi kurzus alapítóinak. Utolsó éveiben depresszióján kívül a cári önkény megnyilvánulásaival és a nyárspolgári körök értetlenségével is meg kellett küzdenie.

Több művét is fanyalgás fogadta, demokratikus nézetei miatt sokszor került szembe a hatóságokkal, a tüntetéseken letartóztatott diákjait tekintélyét latba vetve igyekezett kiszabadítani.

Alekszandr Borogyin 1883. február 27-én halt meg egy farsangi jelmezbálon, szívartéria-repedés következtében. Számos befejezetlen művet hagyott hátra, barátai hiába unszolták, hogy kottázza le fejben már megkomponált darabjait - rendre azt válaszolta, hogy számára a zeneszerzés csak szórakozás a tanítás és a tudomány után.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.