Szegény Dobrica Cosic

Nagyon megszívatták a belgrádi médiát "nóbelék"

A belgrádi média pillanatokon belül felkapta a világhálón keringő hírt arról, hogy a Svéd Akadémia Dobrica Cosic szerb írónak ítélte oda az irodalmi Nobel-díjat csütörtökön.

2011.10.06 18:39MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Hogy még hitelesebbnek tűnjék a hamis hír, a belgrádi szerkesztőségek újságíróit arról is tájékoztatták az álhír kitervelői, hogy a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia (SANU) közleményben fejezte ki örömét a hír hallatán.

A csalás olyannyira hitelesnek tűnt és megtévesztő volt, hogy sokan készpénznek vették a hírt, annál is inkább, mert a világhálóra egy olyan címről tették fel az álközleményt, amelyben szerepelt a SANU neve is. Az akadémia nevében kiadott "közleményben" egyebek között az állt, hogy a "SANU-t csütörtökön kora reggel tájékoztatta a Svéd Királyi Tudományos Akadémia arról, hogy a 2011. év irodalmi Nobel-díját Dobrica Cosic úrnak, a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia rendes tagjának ítélték oda". Minderről értesülve a SANU kiadta a saját, valódi közleményét, amelyben közölte, hogy a "szóban forgó internetcím nem a SANU-é és nem adott ki közleményt a díj kiosztásával kapcsolatosan". "A Szerbia rangos intézményei elleni újabb támadásról van szó, amelynek az a célja, hogy az ország társadalmi értékeit gúny tárgyává tegyék" - olvasható az akadémia közleményében, amely azt is hangsúlyozza, hogy az ügyet átadták a belügyminisztériumnak, az ügyészségnek, valamint a számítógépes bűnözés elleni különleges osztálynak.

Az utóbbi időben Szerbiában többször lehetett hackertámadásokról hallani.

Egyébként Dobrica Cosic szerb író, elkötelezetten nemzeti érzelmű politikus, filozófus 1992 és 1993 között a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság első elnöke volt. 1939-ben csatlakozott a kommunistákhoz, a 60-as évekig Tito elkötelezett híveként volt ismert.

A 70-es években ellenezte Koszovó és a Vajdaság autonómiájának kiterjesztését. Szellemi atyja a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia memorandumának, ami a koszovói szerbek védelmében készült. 1989-ben támogatta Milosevicet, két évvel később pedig a boszniai szerb vezető Radovan Karadzic hatalomra kerülését.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.