USA

A Los Angeles-i migráns zavargások Biden legnagyobb hibájának eredménye

Folytatódnak a bevándorlásellenes razziák elleni tüntetések.

_{2025.06.09 18:24ma.hu}

Kinyomtatom

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

Egy június eleji bevándorlási razzia után kirobbant zavargások ismét felszínre hozták az Egyesült Államok megosztó bevándorláspolitikájának mély ellentmondásait. A kaliforniai nagyváros utcáin kiéleződött feszültség jól tükrözi, milyen éles viták övezik Joe Biden elnök migrációs politikáját, különösen az illegális bevándorlók kezelését.

A június 6-án végrehajtott razziák során több mint száz embert tartóztattak le három helyszínen – köztük egy divatáru-nagykereskedésnél és egy Home Depot üzletnél. A fellépést Donald Trump, a volt elnök – és lehetséges 2025-ös újraválasztott vezető – engedélyezte. Az intézkedés válaszként szolgált a Biden-adminisztráció alatti, republikánus körök által „ellenőrizetlennek” nevezett határnyitásra. A razziák nyomán tüntetések robbantak ki, melyek gyorsan erőszakos zavargásokba torkolltak.

A tüntetők egy része mexikói zászlót lengetett, míg mások az amerikai zászlót égették el – ez a szimbolikus gesztus a konzervatív közvélemény szerint átlépett egy morális határt. Republikánus politikusok, köztük J.D. Vance alelnök és Bernie Moreno szenátor, egyértelmű üzeneteket fogalmaztak meg az illegális bevándorlók felé: „Törvényt szegtetek, távozzatok.”

A kialakult káosz hatására Trump szövetségi szintre emelte a helyzetet: a Nemzeti Gárda mozgósítását rendelte el – az állam kormányzójának hozzájárulása nélkül –, amelyre legutóbb 1965-ben, az ikonikus Selma–Montgomery menetek során volt példa. Emellett megtiltotta a tüntetéseken a maszk viselését, és 500 tengerészgyalogost helyezett készenlétbe.

A demokrata vezetés – élén Gavin Newsom kormányzóval és Karen Bass Los Angeles-i polgármesterrel – élesen bírálta a szövetségi beavatkozást. Szerintük a szigorú fellépés félelmet kelt a közösségekben, és aláássa a közbiztonság alapelveit. Newsom „mesterséges válságról” beszélt, míg Bass szerint „ezek a taktikák terrort vetnek el városunkban”.

Trump a saját közösségi oldalán, a Truth Socialon válaszolt: „Ezek nem tüntetők, hanem lázítók és rendbontók. Newsom és Bass bocsánatkéréssel tartoznak.” Az eset ismét napirendre emelte a „menedékvárosok” kérdését is, ahol a hatóságok nem működnek együtt az ICE (bevándorlási hatóság) szervezetével.

A republikánus oldal úgy véli: a Biden-adminisztráció határpolitikája megkönnyítette az illegális belépéseket, és ezzel együtt az ellenőrizhetetlen bűncselekményeket. Hivatkoznak olyan esetekre, amikor erőszakos bűncselekményeket követtek el olyan személyek, akik az újabb migrációs hullámban érkeztek. A feszültségek politikai tőkeként is szolgálnak: a republikánus kampányban egyre erősebben jelenik meg a rendpárti és szigorú határvédelemre épülő retorika.

A kialakult helyzet sokakban felidézi a 2020-as seattle-i Capitol Hill Autonóm Zóna (CHAZ) emlékét, ahol az anarchikus kísérlet néhány napon belül erőszakba és káoszba fulladt. A konzervatív kritikusok szerint a baloldal továbbra is romantizálja a törvényszegést, miközben démonizálja a rendfenntartó szerveket.

A vita tehát nem csupán a migrációról, hanem az állam szerepéről, a közrend és a jogrend mibenlétéről is szól. A kérdés, hogy meddig marad fenn ez a szakadék a két politikai tábor között – és hogy a Biden-adminisztráció mennyiben tud vagy hajlandó változtatni eddigi politikáján – 2024 őszén döntő tényező lehet az elnökválasztás kimenetelében.

Megjegyzés: A cikk a politikai álláspontokat és nyilatkozatokat ismerteti, de nem azonosul azokkal. Az események alakulása és az egyes szereplők felelőssége további vizsgálatok tárgyát képezheti.

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter