Háború

A Pentagon aggódik az orosz új hiperszonikus rakéta miatt

Sabrina Singh szóvivő szerint Ukrajna jelentősen nagyobb támadásokat is kibírt, és amerikai segítséggel folytatja a harcot.

2024.11.22 16:40MTI
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A Pentagon helyettes sajtószóvivője, Sabrina Singh kijelentette, hogy Oroszország újonnan harcban tesztelt hiperszonikus rakétája veszélyt jelent az ukránokra, de Vlagyimir Putyin elnök NATO-hoz intézett figyelmeztetését inkább „vakmerő retorikának”, mint hiteles fenyegetésnek minősítette.

Csütörtökön Putyin elnök bejelentette, hogy az ország hadserege egy ukrajnai hadiipari létesítmény ellen indította el az Oresnyik névre keresztelt új hiperszonikus ballisztikus rakétáját. A csapás válasz volt arra, amit Putyin „a NATO-tagállamok agresszív akcióinak” nevezett, és figyelmeztetett, hogy Moszkva fenntartja a jogot, hogy célba vegye azon országok katonai létesítményeit, amelyek lehetővé teszik, hogy fegyvereiket orosz terület ellen használják.

A Pentagon helyettes sajtószóvivője, Singh egy sajtótájékoztatón később aznap megjegyezte, hogy „minden olyan fegyver, amelyet a harctéren alkalmaznak, abszolút fenyegetést jelent az ukránokra nézve”.

„Ez az új típusú gyilkos képesség, amelyet a csatatéren alkalmaztak, mindenképpen aggodalomra ad okot számunkra. De ismétlem, Ukrajna számtalan támadást állt már ki Oroszország részéről, beleértve az ennél a fegyvernél lényegesen nagyobb robbanófejjel rendelkező rakétákat is. Továbbra is támogatni fogjuk Ukrajnát azzal, amire szüksége van” - hangsúlyozta.

A Fehér Ház is hangsúlyozta, hogy Washington „nem fog elriadni”, és továbbra is katonai segítséget nyújt Kijevnek - mondta Karine Jean-Pierre szóvivő.

A hét elején Putyin elrendelte az ország új nukleáris doktrínájának életbe léptetését, amely kimondja, hogy egy Oroszország elleni támadást, amelyet egy nukleáris hatalom által támogatott nem nukleáris hatalom intéz Oroszország ellen, mindkettőjük közös támadásának kell tekinteni. A Fehér Ház és a Pentagon is aggasztónak és eszkalációs célúnak nevezte ezt a fejleményt, de azt állították, hogy nem vezet az amerikai nukleáris fegyverkezési pozícióban bekövetkező változásokhoz.

„Természetesen komolyan fogjuk venni az Oroszországból érkező retorikát. De továbbra is Ukrajna felfegyverzésére és Ukrajna támogatására összpontosítunk, amire a legnagyobb szüksége van a harctéren” - jelentette ki Singh, kiemelve a Kijevnek szánt legutóbbi 275 millió dolláros fegyvercsomagot, és még többet ígérve »az előttünk álló hetekben és hónapokban, amelyek még hátra vannak ebből a kormányzatból«.

Joe Biden leköszönő amerikai elnök a héten engedélyezte először az amerikai gyártmányú hadsereg taktikai rakétarendszerének (ATACMS) használatát Oroszország 2014 előtti határain belüli csapásokhoz, bár Washington ezt hivatalosan még nem erősítette meg. Visszavonta saját politikáját is, amely szerint Ukrajnának gyalogsági aknákat szállítanak, egy szélesebb körű erőfeszítés részeként, amely Kijevet kívánja megerősíteni, mielőtt a megválasztott elnök, Donald Trump jövőre hivatalba lép.

Moszkva többször is azzal vádolta a Nyugatot, hogy proxy-háborút folytat Oroszország ellen, és az ukránokat ágyútölteléknek használja. Amerikai és brit tisztviselők nyíltan nyugati „harci laboratóriumnak” és „katonai innovációs laboratóriumnak” nevezték Ukrajnát. Még Kijev korábbi védelmi minisztere, Alekszej Reznyikov is úgy jellemezte országát, mint a „világ hadiiparának” tökéletes „tesztpályáját”.

Putyin sikeres „harci tesztnek” nevezte az Oresnyik rakéta indítását, amely állítólag akár 5000 kilométerre is képes eljutni akár 10 Mach (2,5-3 kilométer/másodperc) sebességgel. Moszkva szükség esetén használni fogja, hogy határozottan válaszoljon bármilyen agresszióra - mondta az orosz vezető, aki ígéretet tett arra, hogy jó előre figyelmezteti a civileket a csapásokról, „nem tartva az ellenség ellenlépéseitől”.

„Miért félelem nélkül? Mert ma nincsenek eszközök az ilyen fegyverek ellen” - jelentette ki Putyin. „A világon jelenleg rendelkezésre álló légvédelmi rendszerek és az amerikaiak által Európában kifejlesztett rakétavédelmi rendszerek nem képesek az ilyen rakéták elfogására”.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.