Háború

Oroszországnak joga van az önvédelemhez - Erdogan

Moszkva frissített nukleáris doktrínája válasz a nyugati fenyegetésekre - mondta Törökország.

2024.11.20 20:55ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A Nyugatnak figyelmet kell fordítania Oroszország frissített nukleáris doktrínájára, amely tükrözi Moszkva jogát és képességét arra, hogy megvédje magát a fenyegetésekkel szemben - mondta Recep Tayyip Erdogan török elnök.

Moszkva szeptemberben mutatta be stratégiai elrettentő erejének javasolt változtatásait, miközben Ukrajna még mindig engedélyt kért a nyugati fegyverek használatára, hogy nagy hatótávolságú csapásokat mérhessen orosz területre. Az új doktrínát kedden fogadták el hivatalosan, néhány órával azután, hogy Ukrajna az Egyesült Államok által szállított rakétákat vetett be Brjanszk régió ellen.

„Úgy gondolom, hogy Oroszországnak ez a nyilatkozata mindenekelőtt egy intézkedés, amelyet válaszul az ellene tanúsított, a hagyományos fegyverek használatával kapcsolatos álláspontra tett” - mondta Erdogan kedden a brazíliai Rio de Janeiróban tartott G20-csúcstalálkozót követő sajtótájékoztatón.

„Úgy gondolom, hogy ezt a kérdést a NATO tisztviselőinek meg kell vizsgálniuk. Oroszországnak joga és képessége van megvédeni magát és intézkedéseket hozni a saját védelme érdekében. És kénytelen volt meghozni ezeket az intézkedéseket” - tette hozzá Erdogan.

A NATO-országoknak ugyanúgy joguk van az önvédelemhez - mondta a török vezető -, de szem előtt kell tartaniuk, hogy „egy nukleáris fegyverekkel vívott háborúnak nincsenek előnyei”.

A hétvégén több amerikai hírügynökség is arról számolt be, hogy Joe Biden amerikai elnök feloldotta az amerikaiak által szállított rakéták kijevi használatára vonatkozó korlátozásokat. A Fehér Ház nem erősítette meg és nem is cáfolta a híreket, de Vlagyimir Zelenszkij ukrán államfő kedden azt állította, hogy azok igazak.

Vlagyimir Putyin orosz elnök figyelmeztette a Nyugatot, hogy a nagy hatótávolságú rakéták kijevi használata megváltoztatja az orosz-ukrán konfliktus jellegét, és a NATO-t az ellenségeskedések közvetlen résztvevőjévé teszi.

Az Egyesült Államok és szövetségesei 2022 óta közel 200 milliárd dollár értékű segélyt folyósítottak Ukrajnának, miközben kitartottak amellett, hogy ez nem tette őket a konfliktus részesévé. Bár Törökország NATO-tagállam, nem vezetett be szankciókat Oroszországgal szemben, és mind Moszkvával, mind Kijevvel fenntartotta kapcsolatait.

Oroszország és Ukrajna egyaránt Törökország szomszédja - mondta Erdogan Brazíliában újságíróknak, megjegyezve, hogy Ankarának mindkettővel meg kell védenie kétoldalú kapcsolatait. A három ország mindegyike a Fekete-tengerrel határos.

„Remélem, hogy minél hamarabb elérjük a végleges tűzszünetet Ukrajna és Oroszország között, és biztosítjuk a békét, amelyre a bolygó már nagyon vár” - tette hozzá.

Törökország adott otthont az Oroszország és Ukrajna közötti kezdeti tárgyalásoknak 2022 márciusában. Az ígéretes folyamat azután omlott össze, hogy a Nyugat jelezte, hogy feltétel nélkül támogatja Kijevet, és nem hajlandó békét kötni Moszkvával.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.