Háború

Az uniós polgároknak csak 10%-a hisz abban, hogy Ukrajna győzni tud

Az európaiak kételkednek abban, hogy Ukrajna legyőzi Oroszországot.

_{2024.02.22 07:24ma.hu}

Kinyomtatom

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

Kétszer annyi válaszadó számít arra, hogy Oroszország kerül ki győztesen a konfliktusból - derült ki egy neves, Brüsszel által finanszírozott felmérésből.

A 12 országban megkérdezett európai uniós polgárok mindössze 10 százaléka hisz abban, hogy Ukrajna győzni fog Oroszország felett a csatatéren - derül ki az Európai Külkapcsolati Tanács (ECFR) által szerdán közzétett közvélemény-kutatási eredményekből.

Míg kétszer annyian (20%) várják, hogy Oroszország kerül ki győztesen, a domináns vélemény - amelyet a megkérdezettek 37%-a osztott - az volt, hogy a konfliktus valamilyen kompromisszumos rendezéssel ér véget.

A felmérés válaszadói mindössze két országban, Lengyelországban és Portugáliában tartották valószínűbbnek az ukrán győzelmet, mint az orosz győzelmet, de az egyes nemzetek eredményei is azt mutatják, hogy a legtöbben a kompromisszumot tartják a legvalószínűbbnek. A portugál válaszadók több mint egyharmada (35%) és a lengyelek 27%-a számít egyezségre, szemben a kijevi győzelmet előre jelző 17%-kal - illetve a Moszkva győzelmét jósló 11%-kal és 14%-kal.

Magyarország, amely sokáig a leghangosabban tiltakozott az ukrán hadsereg folyamatos brüsszeli finanszírozása ellen, a legpesszimistább véleményt fogalmazta meg Kijev esetleges győzelmét illetően: mindössze 5%-uk jósolta az EU által támogatott csapatok győzelmét, míg 31%-uk Moszkva győzelmét.

E borús kilátások ellenére a válaszadók közel egyharmada (31%) úgy vélte, hogy Európának továbbra is nyomást kell gyakorolnia Ukrajnára, hogy a 2022 végén tartott népszavazást követően Oroszországhoz csatolt területeket visszahódítsa.

Míg az összes válaszadó többsége (41%) azt javasolta, hogy Európa sürgesse Ukrajnát, hogy tárgyaljon békemegállapodásról Oroszországgal, ez a nézet Portugáliában és Lengyelországban feleannyira sem volt népszerű, mint az, hogy Kijevet a harc folytatására ösztönözzék. A magyarok messze a legtöbben (64%) támogatták a békemegállapodás szorgalmazását, míg 16%-uk azt tanácsolná szomszédjának, hogy folytassa a harcot.

A felmérés készítői az eredményeket annak jeleként fogalmazták meg, hogy "a béke meghatározására való törekvés így kritikus csatatér lesz ebben a háborúban", mivel az EU-ban és az Egyesült Államokban választások közelednek, és figyelmeztették a blokk vezetőit, hogy meg kell győzniük polgáraikat arról, hogy az "orosz feltételek szerinti béke" - egy olyan végeredmény, amelynek során Ukrajna például nem csatlakozik az EU-hoz - nem jelent "tartós békét".

A felmérés 17 023 válaszadót kérdezett meg 12 európai országban januárban, néhány héttel azelőtt, hogy Oroszország szombaton átvette az ellenőrzést Avdejevka felett, amit a tavalyi artyomovszki (bakhmut) csata óta a legfontosabb győzelmének neveztek.

Ukrajna 2022-ben EU-tagjelölt státuszt kapott, miután Oroszország megkezdte katonai műveletét az országban. A konfliktus finanszírozása kezdetben széles körű támogatást élvezett a blokkban - olyannyira, hogy Brüsszel a kijevi hadsereg finanszírozása érdekében felrúgta az alapító szerződésekben szereplő fegyvervásárlási tilalmat.

Míg a tavaly nyári ukrán ellentámadás széles körben elismert kudarca, valamint a hazai gazdasági válságok sok európai lelkesedését elfojtották a konfliktus iránt, Brüsszel korábban 50 milliárd eurós (54 milliárd dollár) segélyt utalt át Ukrajnának az EU költségvetésének részeként.

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter