Koronavírus-járvány

Nyugat-Európa tanulhatna a szegényebb keleti blokk országaitól a koronavírus-járvány kezeléséről

A világ is felfigyelt az ex-kommunista-Európa járványügyi reakcióinak gyorsabb, teljesebb körű és szakmailag jól megalapozott végrehajtásának láthatóan jobb eredményességére, számos nyugat európai országhoz képest.

2020.04.13 11:32ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A The Wall Street Journal angol nyelvű amerikai nemzetközi napilap szerint sokat tanulhatna a Nyugat a keleti blokk országaitól, amelyek bár szegényebbek, sokkal hatékonyabban kezelték a koronavírus-járvány kirobbanását. A régió jóval gyorsabban „zárt le”, kontroll alatt tartva a fertőzést. Ehhez képest Nyugat-Európa kórházai mára dugig vannak betegekkel, és alig tudnak lépést tartani a halottak egyre növekvő számára. Ez idő alatt viszont az ex-kommunista országok már-már a tilalmak enyhítésén gondolkodnak.

A különbség nagyon is éles. A lap a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem és Kórház a Covid-19 népességarányos mutatóit hozta fel példaként: vasárnapra Spanyolország átlépte a 350 elhunyt per 1 millió lakos határt, Olaszországban az egymillió lakosra jutó halálozások száma 322, Belgiumban 314, Franciaországban 202 és Nagy-Britanniában 145. Ehhez képest Romániában a halálos áldozatok számának aránya 15 elhunyt per 1 millió lakos, a cseheknél ez a szám 12, Lengyelországban 5 és Szlovákiában 0,4 az arány. Magyarországgal kapcsolatban nem közöltek adatot. Mint ismeretes, hazánkban pedig hétfőre 1458-ra emelkedett az azonosított koronavírus-fertőzöttek száma.

De így is látni, milyen drasztikus az eltérés Európa két része között, ami a szakértők szerint annak köszönhető, hogy Közép- és Kelet-Európa szegényebb országai, attól tartva, hogy viszonylag gyenge egészségügyi rendszereiket a vírus összeroppantja, gyorsabban léptek a szigorú társadalmi szabályok és egyéb intézkedések a járvány féken tartásával kapcsolatban. A közegészségügyi szakemberek szerint a gyorsaság és a döntőképesség kritikus volt ezekben az országokban, ahol az egyre inkább elöregedő társadalomban jóval kevesebb orvos praktizál, mint a nyugaton, és ahol a kórházak nincsenek megfelelő felszereltséggel ellátva a súlyos betegek rohamának kezelésére. Az is sokat segített, hogy a vírus lassabban ütötte fel a fejét ezekben a régiókban, hogy kevesebb nemzetközi utazót fogadnak, mint a járvány sújtotta európai országok.

A lap szerint mialatt az új koronavírus terjedt, addig a németek karneváloztak, az olaszok futballjátékokat tartottak, a britek koncerttermekben tömörültek, az USA-ban a tavaszt várók már márciusban ellepték a strandokat. Ezekről az eseményekről pedig bebizonyosodott, hogy úgynevezett szuper-terjesztő hatásuk van: széles körben szórták szanaszét a vírust.

Nagy-Britannia március 24-éig nem zárta le a határait, ekkora már 8000 fertőzöttről tudtak és 422-en már bele is haltak. Ehhez képest a cseh példát hozták: Csehország két héttel az első megerősített eset után már március 12-én bezárta az iskolákat és a határokat, lehúzta a redőnyt jövedelmező turizmusán, az ismert fertőzések száma ekkor még csak 100 volt. Szlovákia ugyanezen a napon hirdetett vészhelyzetet, 6 nappal a járvány megjelenése után, mindössze 21 ismert esettel. Másnap Lengyelország is lezárta a határokat, éttermeket, szórakozóhelyeket, bevásárlóközpontokat, miután kilenc nap alatt 17 esetet regisztráltak. "Biztosak voltunk abban, hogy kórházaink nem képesek megállni a helyüket ebben a szituációban" - mondta Adam Vojtech cseh egészségügyi miniszter. "Lépnünk kellett."

Ehhez képest március 12-én a brit miniszterelnök, Boris Johnson azt nyilatkozta az állampolgárainak, hogy továbbra is részt vehetnek tömegsport rendezvényeken. Két nappal korábban az amerikai elnök, Donald Trump is azt mondta, hogy maximálisan fel vannak készülve, nagyszerű munkát végeztek, a járvány pedig ahogy jön úgy megy is majd, mindenki nyugodjon meg. Március 2-án New York-ban Andrew Cuomo kormányzó még nagyban dicsérte a város egészségügyi ellátórendszerét, amely szerinte a legjobb a világon, így mindenkit biztosított abban, hogy a járvány még csak hasonlóan rossz sem lesz a többi országokhoz képest. Március 20-án, három héttel az első eset után, amikor már 15 ezer regisztrált fertőzöttről tudtak, rendeltek el kijárási tilalmat.

"Nyugaton az emberek azt hiszik, hogy a rendkívül jó egészségügyi ellátással rendelkező csúcstechnológiájú társadalmaik bármivel meg tudnak birkózni, így abban a hiszemben voltak, hogy van idejük és eszközeik a hirtelen világjárvány leküzdésére" - mondta Slawomir Debski, a nemzetközi ügyek lengyel intézetének igazgatója. A gyengébb exkommunista Európában azonban nem újdonság, ha az állam nem képes kezelni egy helyzetet - mondta. "Az mélyen ott van az emberemlékezetben."

Sok nyugati országban a politikai döntéshozók egyrészt a gazdasági visszaesés miatt tétováztak a korlátozások bevezetésével, másrészt attól is tartottak, hogy lakosság képtelen lesz betartani a fizikai távolságtartást hosszabb időn keresztül. Jó példa erre Nagy-Britannia esete is. Petr Pavel - aki részt vett a csehországi járványintézkedési stratégiája kidolgozásában - szerint, az ex-kommunista országok jóval inkább elfogadják a kényelmetlenségeket és toleránsabbak az állami korlátozásokkal szemben.

A cikk szerint a volt szovjet blokk néhány állama jelenleg is kicsit túllő a célon a megfigyeléseket tekintve ahhoz, hogy megfékezze a vírus terjedését. Lengyelországban például a koronavírus-gyanús állampolgároknak kötelező egy nyomkövető alkalmazás letöltése, hogy a rendőrség ellenőrizni tudja a karantén betartását. Szlovákia elfogadott egy törvényt, amely lehetővé teszi a kormány számára, hogy személyes adatokat szerezzen a telekommunikációs cégektől a vírus nyomon követése céljából. Észak-Macedóniában generációs kijárási tilalom lépett életbe: a 67 év felettiek nem mehetnek utcára déltől, nem ülhetnek tömegközlekedési eszközökre. A fenti módszereknek a használatát Nyugat-Európában még mindig vitatják, néhány járványügyi-szakértő szerint azonban szükség lesz ezekre máshol is a fertőzés megfékezésére.

Azok az államok, amelyek időben bezártak és leálltak, most próbálgatnak lazítani a szigorításokon, ám mivel Kínában a második hullámtól tartanak, miután több mint öt hete nem látott szintre emelkedett az új fertőzöttek száma, köszönhetően főként annak, hogy egyre több a tünetmentes vírushordozó és újra pozitív lett sok gyógyult koronavírus-tesztje, még sok minden kérdéses.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.