UN

A palesztinok nemzetközi erőket kérnek az ENSZ-től Ciszjordániába

Száeb Erekat, a Palesztin Hatóság egyik vezetője kedden arra kérte az ENSZ-t, hogy állandó nemzetközi erőt telepítsen Ciszjordániába és Kelet-Jeruzsálembe, az 1967-ben Izrael által Jordániától elfoglalt területekre.

2019.01.30 05:30MTI
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A kérés egy nappal Benjámin Netanjahu miniszterelnök bejelentése után hangzott el, miszerint Izrael nem hosszabbítja meg a több mint húsz éve Hebronban állomásozó nemzetközi megfigyelőcsoport január végén lejáró mandátumát.

"Az ENSZ-nek garantálnia kell Palesztina népének védelmét és biztonságát nemcsak az Ideiglenes Nemzetközi Jelenlét Hebronban (Temporary International Presence in Hebron, TIPH) nevű szervezettel, hanem állandó nemzetközi erők telepítésével a megszállt Palesztinába, azon belül Kelet-Jeruzsálembe az agresszív izraeli megszállás végéig" - jelentette ki Száeb Erekat palesztin főtárgyaló kedden.

"Netanjahu hétfői bejelentése újabb lépést jelentett Izrael összes aláírt szerződésének érvénytelenítése felé, és egyben annak további bizonyítéka, hogy Izrael kalandor állam, amely megzavarja a nemzetközi legitimitást, a nemzetközi rendet, és a nemzetközi közösség fölé helyezi magát"- vélekedett Erekat.

"Az izraeli politikusok parlamenti választásuk részeként erkölcstelen dehumanizáló kampányt folytatnak Palesztina és a palesztinok ellen, és ez közvetlen veszélyt jelent biztonságunkra" - hangoztatta.

A TIPH-t 1994-ben alapították a Pátriárkák Sírjánál található Ibrahimi-mecsetben elkövetett fegyveres mészárlás után, amelyben Baruch Goldstein telepes megölt huszonkilenc és megsebesített százhuszonöt imádkozót. A szervezetet Norvégia, Svájc, Svédország, Törökország és Olaszország támogatja. A civil megfigyelőmisszió jelenleg 64 külföldi és 13 helyi munkatárssal működik.

Hebron a zsidók számára kiemelt jelentőségű, a vallás második legszentebb városa Jeruzsálem után, mert ott találhatók a bibliai pátriárkák sírjai, akik közül Ábrahámot Ibrahim néven az iszlám is ősatyjaként tiszteli.

Hebron Ciszjordánia részeként 1948-ban, Izrael függetlenségi háborúja után Jordánia ellenőrzése alá került, egészen 1967-ig. Zsidó telepesek a város szomszédságában a hetvenes években Kirjat-Arba néven újabb várost építettek fel, de a mintegy kétszázezer palesztin lakta Hebronba is betelepedett több tucat szélsőségesen vallásos és nacionalista telepes.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.