Kísért a múlt

Egykori szexrabszolgák perelik Dél-Koreát

Pert indított a szöuli kormánnyal szemben tizenkét, a második világháború alatt szexrabszolgaságra kényszerített dél-koreai nő a Tokióval kötött kárpótlási egyezmény miatt, amely szerintük nem elég szigorú Japán felelősségének megállapítását illetően.

2016.08.31 11:58MTI
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret
Twitter

A felperesek személyenként 100 millió vont (csaknem 25 millió forintot) követelnek a dél-koreai kormánytól, amely szerintük a decemberi megállapodáskor elszalasztotta a lehetőséget a japán kormány jogi felelősségre vonására.

A keresetet napokkal azután nyújtották be, hogy a dél-koreai külügyminisztérium jelezte: a túlélők egyenként nagyjából 100 millió vont kaphatnak a japán kormány által finanszírozott kárpótlási alapítványtól. Az elhunyt áldozatok családjai is igényt tarthatnak kompenzációra: ők 20 millió vonra (csaknem 5 millió forintra) lesznek jogosultak. A japán kormány ígérete szerint 1 milliárd jent (csaknem 3 milliárd forintot) bocsát majd a júliusban létrehozott, szöuli székhelyű Megbékélés és Gyógyulás Alapítvány rendelkezésére.

Sok dél-koreai úgy tartja, hogy Szöul beérte a japánoktól kapott alamizsnával a szexrabszolgák ügyében. Több áldozat azt követeli Tokiótól, hogy ismerje el jogi felelősségét a Koreai-félsziget 1910 és 1945 közötti megszállása alatt elkövetett atrocitásokért. Számos egykori kényszerprostituált – köztük legalább hat felperes – a helyi médián keresztül jelezte, hogy vissza fogja utasítani az alapítvány által felajánlott összeget.

Japán a decemberi egyezményhez vezető tárgyalások során kijelentette, hogy az 1 milliárd jenes támogatást nem kompenzációként kezeli, mert arra már sor került a két ázsiai ország közötti diplomáciai kapcsolatokat helyreállító 1965-ös szerződésben, amelyben Tokió 800 millió dolláros (csaknem 221 milliárd forintos) gazdasági segéllyel és kölcsönökkel támogatta Szöult. Dél-Korea cserében megígérte, hogy tartózkodik Japán bírálatától annak birodalmi múltja miatt, és megpróbál tenni valamit a szöuli japán nagykövetség épülete előtt álló, a szexrabszolgák emlékét őrző lány szobra ügyében.

A Tokió és Szöul közötti egyezmény után több, a problémában érintett ország – köztük Tajvan és a Fülöp-szigetek – jelezte, hogy szívesen venne egy hasonló megállapodást.

Történészek becslései szerint a huszadik század első felében mintegy 200 ezer nőt kényszerítettek arra, hogy bordélyházakban tegyen kedvére a japán birodalmi hadsereg katonáinak. A szexrabszolgák többsége koreai volt, de jószerivel a térség minden országából akadt köztük egy-egy. A dél-koreai kényszerprostituáltak közül a szöuli kormány szerint már csak 46-an vannak életben.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.