Terrorizmus

Nyolc évet kapott a Tóásó-ügy egyik vádlottja

Terrorizmusban való bűnrészesség miatt nyolc év börtönre ítélték pénteken Bolíviában az úgynevezett terroristaper egyik vádlottját; az ügy 38 további vádlottja közé tartozik a magyar állampolgársággal is rendelkező Tóásó Előd.

2015.02.14 08:21MTI
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Az ügy 2009 áprilisában pattant ki, miután kommandósok a Santa Cruz-i Las Américas szállodában rajtaütöttek egy feltételezett terroristasejten, amely állítólag Evo Morales elnök meggyilkolására készült, és az ország erőszakos kettészakítását készítette elő.

Az akcióban életét vesztette a bolíviai-magyar-horvát állampolgárságú Rózsa Flores Eduardo, az erdélyi magyar Magyarosi Árpád és az ír Michael Dwyer. A hatóságok őrizetbe vették a két túlélőt, a román és magyar állampolgársággal rendelkező Tóásó Elődöt és a bolíviai-horvát kettős állampolgár Mario Tadicot, akik az ügy további 37 vádlottjának nagy részével együtt azóta is vizsgálati fogságban vannak.

A per még nem fejeződött be. Az egyik vádlott, az Öregnek (El Viejo) is nevezett Ignacio Villa Vargas esetében azonban rövidített eljárást folytattak le, mert - a vádlottak nagy részével ellentétben - ő bűnösnek mondta magát. Az ő ügyében hirdettek most ítéletet Santa Cruzban - derül ki Ramiro Guerrero államügyész közleményéből.

Az ügyész szerint a bírói döntés azt bizonyítja, hogy a vádnak igaza van, és Santa Cruz térségében létezett egy szakadár mozgalom, "amely bűncselekmények sorozatát követte el". Utóbbiak közé tartozik szerinte az a robbantás Julio Terrazas Sandoval bíboros házánál, amelyet mások mellett Vargas számlájára írnak.

A bolíviai ellenzék szerint a terrorista összeesküvés egész koncepciója csupán a kormány kitalálmánya, amelynek fő célja, hogy jogilag meghurcolják és ezáltal politikailag ellehetetlenítsék a Santa Cruz-i autonómiáért küzdő helyi vezetőket. A terroristaügy bolíviai kezelését és a vádlottakkal való bánásmódot számos nemzetközi bírálat érte.

Tóásó Előd esetében például ENSZ-illetékesek és a magyar kormány is sürgette, hogy szabadlábon védekezhessen, hiszen a bolíviai törvények szerint is legfeljebb három év előzetes letartóztatás után szabadon kellett volna bocsátani.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.