Titkos adatgyűjtés

Az amerikai kábítószer-ellenes hatóságnak is volt titkos adatbázisa

A DEA az NSA-tól eltérően közigazgatási idézések, nem pedig a külföldi hírszerzést felügyelő titkos szövetségi bíróság (FISC) végzései lapján folytatott adatgyűjtést.

2015.01.17 09:26MTI
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Az amerikai igazságügyi minisztérium több mint egy évtizeden át titkos adatbázist tartott fenn amerikaiak külföldre intézett és onnan bejövő telefonhívásairól - derült ki egy bírósági keresetből, amely pénteken kapott nyilvánosságot az amerikai sajtóban.

A tárcához tartozó kábítószer-ellenes hatóság (DEA) a 90-es évektől 2013 augusztusáig használta az adatbázist. Ez hasonló volt ahhoz, mint amit a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) rendszeresített, azzal a különbséggel, hogy a külföldi jelhírszerzésre szakosodott szerv az amerikaiak külföldre és belföldre irányuló hívásainak metaadatait egyaránt gyűjtötte.

A DEA emellett, az NSA-tól eltérően közigazgatási idézések, nem pedig a külföldi hírszerzést felügyelő titkos szövetségi bíróság (FISC) végzései lapján folytatott adatgyűjtést. Az adatbázist az igazságügyi tárca szerint törölték és 2013 óta nem, használták. A tárca közölte, hogy már nem folytat metaadat-gyűjtést.

Azt egyelőre nem közölték, hogy a DEA mely olyan, "a nemzetközi kábítószer-kereskedelemmel és az ahhoz kapcsolódó bűncselekményekkel" összefüggésbe hozható országok viszonylatában figyelte meg a telefonforgalmat, ám annyi bizonyos, hogy Irán ezek között volt. A keresetet ugyanis egy olyan férfi, Shantia Hassanshahi ügyében nyújtották be, akit azzal vádolnak, hogy részese volt egy összeesküvésnek, amely célja elektronikus termékek törvénytelen Iránba juttatása volt.

Patrick Toomey, a Amerikai Polgári Szabadságjogok Szövetségének (ACLU) ügyvédje rámutatott, hogy leleplezés nyomán kiderült: az amerikai kormányzat nemcsak a terrorelhárítás és a nemzetbiztonság, hanem a bűnüldözés terén is alkalmazta a metaadat-gyűjtés gyakorlatát.

Saied Kashani, Hassanshahi ügyvédje szerint a DEA egy törvény alapján gyűjtötte be amerikaiak millióinak híváslistáját, de a jogszabály eredendően azt engedélyezte, hogy a hatóságok gyógyszergyáraktól kérjenek célzott információt.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.