Idegörlő várakozás

Megnyitják az ügynökdossziékat Szerbiában

Január 1-jéig "idegörlő várakozásban" élhetik mindennapjaikat Szerbiában a titói rendszer besúgóhálózatainak tagjai, mert csak akkor derül ki, hogy nevük szerepel-e azokon a listákon, amelyeket 2015 első napján tesznek közzé.

2014.09.01 03:30MTI
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret
freedigitalphotos.net/Sharron Godyear

A Vecernje Novosti című szerbiai napilap minapi értesülése szerint a Biztonsági-Információs Ügynökség, azaz a szerb titkosszolgálat eddig több mint 80 ezer "személyes dossziét" adott át a szerb levéltárnak.

A dokumentumok között akad csupán néhány oldalas, de vannak tízezer oldalt kitevő jelentések is. A titkos archívumokhoz való hozzáférésről szóló törvény hamarosan a szerb parlament elé kerül, így a nyugat-balkáni országban is kutathatók lesznek a kommunizmus idején született jelentések.

A legtöbb parlamenti párt támogatásáról biztosította a javaslatot. Szerbia Szlovéniával, Macedóniával, Bosznia-Hercegovinával, Montenegróval, az Európai Unióval és a NATO-val is megállapodást kötött az egykori UDBA, vagyis a jugoszláv kommunista állambiztonsági hatóság által összegyűjtött információk megosztásáról, ezek azonban nem vonatkoznak az úgynevezett személyes dossziékra.

Azokhoz a hozzáférést a szerb alkotmánybíróság több mint tíz éve meghozott döntése értelmében csak törvénnyel lehet engedélyezni. Ennek elfogadására várnak most nemcsak Szerbia, hanem a környező országok kutatói is. A törvényt már több alkalommal beterjesztették - legutóbb 2012-ben -, de mind a mai napig nem fogadták el.

"Akik a levéltári anyagokat tudományos célból vizsgálják, már most hozzáférhetnek Szerbia és az egykori Jugoszlávia levéltáraihoz, de a személyes dokumentumokat ők sem kaphatják kézhez" - írta a Vecernje Novosti.

Az egykori jugoszláv tagköztársaságok saját biztonsági szolgálatainak mindegyike vezetett hasonló dossziékat, ezért a levéltárosok úgy vélik, a többi ország állampolgárairól nem sok adat található Belgrádban. A levéltári anyagok egy része ugyanakkor Belgrád 1999-es NATO-bombázásakor megsemmisült.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.