Ukrán válság

Állandó NATO-jelenlétet sürgetnek a balti államok

A NATO állandó jelenlétét sürgetik a Baltikumban az Oroszországgal határos térség országai a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung (FAS) című vasárnapi német lap összeállítása szerint.

2014.05.12 05:30MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret
freedigitalphotos.net/artur84

A NATO-erők tartós jelenléte a balti térségben biztonságot jelentene "a szövetség frontvonalán élő népek számára és komoly elrettentő erőként szolgálna minden lehetséges agresszorral szemben" - mondta Sven Mikser észt védelmi miniszter.

Hozzátette, hogy csapatok állomásoztatása mellett azt is meg kellene fontolni, hogy harcászati felszereléseket raktározzanak a régióban, hiszen így "hirtelen kirobbanó válságok" esetén rövidebb lenne a "logisztikai lánc".

A NATO az Oroszországgal kötött 1997-es alapszerződés alapján az ukrán válság elmélyüléséig nem telepített új csapatokat és felszerelést az Oroszországgal határos tagállamaiban, de a Krím félsziget Oroszországhoz csatolása után hozzálátott a védelmi tervek felülvizsgálatához, amit különösen a szövetséghez 2004-ben csatlakozott három balti ország sürget.

Linas Linkevicius litván külügyminiszter a FAS-nak nyilatkozva rámutatott, hogy Moszkva a közelmúltban felmondta a bizalomerősítő intézkedésekről kidolgozott kétoldalú megállapodást és erősíti katonai jelenlétét a Litvániával délnyugaton határos orosz enklávéban, a Kalinyingrádi Területen. Moszkva ráadásul propagandakampányt indított a balti országok és a Nyugat ellen - tette hozzá a miniszter.

Hangsúlyozta, hogy Oroszország nem csupán a hazáját fenyegeti, hanem az egész európai és transzatlanti közösséget. Edgars Rinkevics észt külügyminiszter szerint a lapnak azt mondta, hogy a Krímben végrehajtott orosz akcióhoz hasonló támadások megakadályozása céljából tovább kell fejleszteni a légtér ellenőrzését és védelmét.

A miniszter hangsúlyozta: aggodalmat keltő az orosz légierőnek az észt-orosz határ közelében kezdett helikopteres művelete. A három volt balti szovjet köztársaságnak nincs saját légiereje, ezért 2006 óta a légterük ellenőrzését a NATO más tagállamainak repülőgépei végzik.

Az ukrán válság nyomán az atlanti szövetség úgy döntött, hogy megerősítik a baltikumi légtérellenőrző missziót, és NATO-erőket küldenek a Balti-tengerre.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.