Baszk Haza és Szabadság

127 ETA-tagot tartanak fogva Franciaországban

A Baszk Haza és Szabadság (ETA) szakadár terrorszervezet 127 tagja van őrizetben Franciaországban.

2013.11.26 19:38MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret
MTI, archív

Stéphane Durey, a francia rendőrség terrorellenes egységének (SDAT) parancsnoka egy, a különleges párizsi esküdtszéken folyó perben tanúskodott.

A terrorizmussal kapcsolatos ügyekben ítélkező spanyol bíróság pedig kedden 14 fogva tartott ETA-tagot engedett szabadon az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) október végi határozata értelmében. Franciaországban 1999 óta az ETA 300 tagja került börtönbe – mondta Stéphane Durey.

A párizsi esküdtbíróság a szervezet három tagjának az ügyét tárgyalja, akiket főként zsarolás, emberrablás és illegális fogva tartás miatt vonnak felelősségre. A parancsnok szerint az ETA-tagok többsége – a vezetők csakúgy, mint a titkos aktivisták – a 2000-es években Franciaországban tartózkodtak, és csak egy-egy rajtaütésre tértek vissza Spanyolországba.

A francia rendőrök 2004 októberében az ETA politikai szárnyának vezetőjeként számon tartott Mikel Albizu Iriarte őrizetbe vételekor kódolatlan dokumentumokat foglaltak le, amelyek alapján több tucatnyi ETA-tagot, közöttük számos fontos vezetőt állítottak elő. Spanyolországban eddig összesen ötven ETA-tagot engedtek szabadon az EJEB határozata alapján, amely október 21-én törvénytelennek minősítette, hogy meghosszabbították Inés del Ríónak, a csoport aktivistájának fogva tartását.

Az aktivistát 3838 évi börtönre ítélték 24 rendbeli emberölés vádjával, és az EJEB döntését követően, október 22-én helyezték szabadlábra rács mögött töltött 26 év után. A spanyol igazságszolgáltatás - a határozat nyomán - azóta úgy ítélte meg, hogy mások helyzete is megegyezik Inés del Rióéval, így döntöttek az ötven ETA-tag szabadon bocsátásáról.

Az EJEB azzal érvelt, hogy az aktivista esetében visszamenőleges hatállyal alkalmazták a spanyol igazságszolgáltatás által 2006-ban megalkotott Parot-doktrínát. Ez utóbbi értelmében a betegség, jó magaviselet vagy más okokból biztosítható kedvezményeket nem a maximálisan kiszabható harminc évből, hanem az elítélt által elkövetett összes bűncselekményért összesen járó büntetésből kell levonni.

A precedens értékű strasbourgi döntés óta több elítélt – többségükben ETA-tagok, de sorozatos erőszaktevők is – kérték szabadon engedésüket. A francia és a spanyol börtönökben összesen mintegy 600 ETA-tagot tartanak fogva. Madrid az ETA feltétel nélküli feloszlatását követeli, amit a szervezet elutasít, bár 2011 októberében véget vetett az erőszaknak. A Baszkföld és Navarra függetlenségéért 40 éven át merényletekkel küzdő ETA-t tartják felelősnek 829 halálesetért.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.