Peking

Külföldről támogatták a Tienanmen téri merényletet?

Kína belbiztonsági főnöke külföldi szeparatista csoportokkal hozta összefüggésbe a hét eleji Tienanmen téri incidenst, amelynek öt halálos áldozata és legalább 40 sérültje volt - derült ki pénteki kínai médiajelentésekből.

2013.11.01 09:35MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret
Forrás: youtube.com

A Tiltott Város bejáratához közel a tömegbe hajtott egy terepjáró, és járókelőket elsodorva egy kőhíd korlátjának ütközött. A rendőrség közlése szerint az autót a benne ülő ujgur nemzetiségűek benzinnel felgyújtották, a sofőr és két utasa - a felesége és az anyja -, továbbá két turista meghalt.

A Peking szívében történteket hivatalosan terrorcselekménynek minősítették, az esethez kapcsolódóan öt embert őrizetbe vettek. A kommunista párt politikai bizottságában a közbiztonságot felügyelő Meng Csien-csu egy vele készült tévéinterjúban a Kelet-turkesztáni Iszlám Mozgalmat nevezte meg olyan szervezetként, amely a merénylet hátterében áll.

A kínai hatóságok az akciót - csakúgy, mint Meng - szervezett és előre kidolgozott terrorcselekménynek nevezték. Meng hangoztatta, hogy szükségesnek tartja a nemzetközi terrorellenes összefogás szorosabbra fűzését, az elrettentés megerősítését a térség békéje és stabilitása érdekében.

A Hszincsinag-Ujgur autonóm terület függetlenségért küzdő Kelet-turkesztáni Iszlám Mozgalom (ETIM) 1990 és 2001 között több mint 200 terrorcselekményt követett el, amelyeknek legalább 162 halálos áldozata és több száz sérültje volt. Kínában 2009-ben hivatalosan terrorszervezetnek minősítették, és ezt tette 2011-ben az ENSZ, az Egyesült Államok és az Európai Unió is.

A pekingi merénylet pontos indítékairól még nem jelentek meg információk, és az ETIM-re nézve terhelő bizonyítékokat sem mutattak be, de a kínai külügyi szóvivő hangoztatta: a Kína-ellenes terroristák nem mondtak le arról a szándékukról, hogy egy iszlám államot hozzanak létre. A szóvivő visszautasította, hogy e törekvésnek bármi köze lenne a kormány etnikai, vagy vallási politikájához.

A törökkel rokon nyelvet beszélő, muszlim vallású ujgur népcsoport tagjai, a körülbelül 21 milliós Hszincsiang őslakói jelenleg a terület népességének megközelítően 45 százalékát adják. Hszincsiangban időről időre fegyveres akciókkal, esetenként terrorcselekményekkel hívják fel magukra a figyelmet az ujgur lázadók, olykor vallási fanatikusok, illetve a terület elszakadását hirdetők.

Az utóbbi évek legsúlyosabb, közel 200 halálos áldozattal és csaknem 1700 sérülttel járó zavargása 2009 júliusában történt, amikor a terület székhelyén, Urumcsiban a han kínai lakosságra támadtak ujgurok. A városban rombolással, gyújtogatással jelentős károkat okoztak, az ügyben több halálos ítélet született.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.