Baloldali elnököt választott a francia szenátus

Politikai földrengés Franciaországban

A szocialista Jean-Pierre Bel személyében először választott baloldali elnököt szombaton a francia szenátus, alig egy héttel az után, hogy az V. köztársaság történetében először került többségbe a baloldal a parlamenti felsőházban.

2011.10.01 21:52MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A szenátus elnöke a második ember a hivatali rangsorban az államfő után, és a helyébe lép, amennyiben az előbbit valami akadályozza hivatala ellátásában.

A közvélemény előtt szinte teljesen ismeretlen 59 éves Belt - aki 2004 óta volt a szocialisták szenátusi csoportjának vezetője - 179 szavazattal már az első fordulóban elnökké választották. Ez azt jelenti, hogy kormánypárti szenátorok is szavaztak rá, miután a baloldalnak (szocialisták, kommunisták, zöldek, radikális baloldaliak) 177 képviselője van az újjáválasztott felsőházban.

Az eddigi kormánypárti elnök, Gérard Larcher 134, a centrista Valérie Létard 29 voksot kapott.

A 348 fős testületből 347-en adták le voksukat, ebből öt volt érvénytelen, így 172 szavazatra volt szükség a győzelemhez, Bel ennél hét szavazattal többet kapott. Amint a korelnök, a 86 éves Paul Verges kommunista szenátor bejelentette Bel megválasztását, a baloldal hatalmas tapsviharban tört ki, s a kormánypárt soraiból is tapssal köszöntötték az első szocialista elnököt.

Az elnöki tribün előtt Gérard Larcher gratulált utódjának, aki első beszédében azt ígérte, hogy a felsőházat nem kívánja baloldali bástyává átformálni, ugyanakkor "a szenátus reformjára", "több átláthatóságra és több szerénységre" kérte a testületet, ahol "az ellenzéket is tisztelni fogják".

"Múlt vasárnap az elektorok a változásra szavaztak. Kifejezték elégedetlenségüket és elvetették azokat az irányokat, amelyekből nem kérnek többé. Egy új szenátust szeretnének" - hangsúlyozta az elnök. Hozzátette: "Meg kell változtatnunk testületünk imázsát, amihez több átláthatóságra és több szerénységre van szükség".

A szenátusi többség megváltozásának elsősorban lélektani hatása van hét hónappal az elnökválasztás előtt. Az alkotmány értelmében a nemzetgyűlés mondja ki az utolsó szót a törvényjavaslatokról, így a felsőház gátolhatja, de nem akadályozhatja meg a Nicolas Sarkozy elnök kormánya által benyújtott törvények elfogadását.

Franciaországban mindazonáltal "politikai földrengésként" értékelték, hogy a múlt vasárnap a jobboldal 1958 óta először elvesztette az irányítást a felsőházban, s ezt a 2012-es elnökválasztás tükrében a kormánypárt számára komoly figyelmeztetésként értékelték.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.