ÁSZ

Kifogások a BKK kialakításánál, további vizsgálatok lehetnek a fővárosi közlekedési cégeknél

A 2010-es 4 milliárdról 2014 végére 19,4 milliárd forintra nőtt a pótdíjkövetelés, s ennek csupán öt százalékát sikerült beszedni.

2016.03.10 12:26MTI
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szerint a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) Zrt.-t hatástanulmányok készítése nélkül, működése közben, "folyamatában alakították ki". A fővárosi közösségi közlekedés ellenőrzéséről készült ÁSZ-jelentést bemutató csütörtöki budapesti sajtótájékoztatón elhangzott az is, hogy a feltárt problémák miatt megkezdik az érintett társaságok további ellenőrzésének előkészítését.

Az ÁSZ megállapításai szerint a BKK gazdálkodásának szabályozottsága, vagyongazdálkodási tevékenysége és a közfeladat ellátását szolgáló vagyon nyilvántartása összességében szabályszerű volt, ám hiányosságokat találtak a pótdíjakkal kapcsolatban. Közölték: a 2010-es 4 milliárdról 2014 végére 19,4 milliárd forintra nőtt a pótdíjkövetelés, s ennek csupán öt százalékát sikerült beszedni.

Horváth Margit felügyeleti vezető a sajtótájékoztatón arról beszélt, a BKK létrehozása, a több mint ezer BKV-alkalmazott átvétele szabályos volt, összességében szabályszerű tulajdonosi joggyakorlást mutattak ki, s noha az első két esztendőben voltak hiányosságok a számvitel szabályozottságában, ezek később már nem jelentkeztek.

A BKV Zrt. mint szolgáltató és a BKK Zrt. mint megrendelő szerződésekben nagyon jól rendezték a kapcsolataikat, és e szabályos szerződések szerint működtek - jelentette ki a felügyeleti vezető, aki szólt arról is: megfelelő szabályozottsággal és az előírásokat betartva tett eleget a nagyprojektek előkészítésével kapcsolatos feladatainak a BKK.

Ugyanakkor, tette hozzá, azt állapították meg, hogy az új konstrukció ellenére nem sikerült rendszerszinten megoldani a BKV eladósodottságát, bár az ellenőrzési időszak lezárulta után "komoly további kormányzati támogatással szinte lenullázták a hosszú lejáratú hiteleiket".

Közölte, a BKV fejlesztéseinek, azok pótlásainak elmaradása, a járműpark és az infrastruktúra elhasználtsága az ellenőrzött időszakban egyes területeken már szinte a közlekedés biztonságát veszélyeztette, a használhatósági fok javulása 2014-ben, a 4-es metró üzembe helyezésével jelentkezett.

Böröcz Imre felügyeleti vezető azt jelezte: a debreceni és a miskolci városi közlekedési társaság utóellenőrzése során azt tapasztalták, hogy a cégek a korábbi vizsgálatot követően kidolgozott intézkedési tervben foglaltakat határidőre elvégezték, ugyanakkor a szegedi cég a feladatok döntő hányadát, a budapesti azok többségét hajtotta végre.

Holman Magdolna, az Állami Számvevőszék tervezési vezetője a sajtótájékoztatón arra emlékeztetett, hogy paradigmaváltást hozott munkájukban az alaptörvény és az új számvevőszéki törvény, mert azok véget vetettek "a következmények nélküli ellenőrzés időszakának".

Mint mondta, az ÁSZ 2011-től ellenőrizheti az önkormányzati cégeket, a most utóellenőrzésen vizsgált négy vállalat pedig a közlekedési társaságok első körös vizsgálatának volt részese.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.