Tech

Sokkoló: a mesterséges intelligencia ott van a galambokban is

A legújabb kutatások szerint a galambok problémamegoldó képességei megegyeznek a mesterséges intelligencia képességeivel.

_{2023.10.30 16:31ma.hu}

Kinyomtatom

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

A galambokról kiderült, hogy tollas "Einsteinek", miután bebizonyosodott, hogy veleszületett képességükkel számos vizuális feladatot képesek végrehajtani. Ezek az eredmények a természet hatékony algoritmusaira utalnak, és alkalmazható betekintést nyújthatnak az agyi sérülések megértéséhez.

A legújabb kutatások szerint a galambok problémamegoldó képességei megegyeznek a mesterséges intelligencia képességeivel.

Annak ellenére, hogy a galambokat gyakran pusztán kártevőnek tekintik, figyelemre méltó intelligenciával rendelkeznek, hiszen képesek felismerni az egyedeket, érzékelni az élénk színeket, feltérképezni a bonyolult útvonalakat, üzeneteket közvetíteni, és még az életmentésben is szerepet játszanak.

Egy 24 galambot érintő vizsgálat során a madarakat különböző vizuális feladatokkal ismertették meg. Egyes feladatokat napok alatt, másokat hetek alatt tanultak meg. A kutatók felfedezték, hogy a galambok olyan mechanizmust használnak a pontos döntések meghozatalához, amely hasonlít ahhoz, amelyet a mesterséges intelligencia modellek használnak a helyes előrejelzésekhez.

Edward Wasserman, a tanulmány társszerzője, az Iowai Egyetem kísérleti pszichológia professzora szerint a galamb viselkedése arra utal, hogy a természet kifejleszthetett egy olyan algoritmust, amely hatékony a kihívást jelentő feladatok elsajátításában. Megjegyezte, hogy bár lehet, hogy nem a leggyorsabb, de következetesen hatékony.

Egy digitális kijelzőn a galambok változatos vizuális elemeket figyeltek meg, köztük különböző vastagságú, igazítású és mintázatú vonalakat, valamint szegmentált és rétegzett köröket. A madarak ezután egy-egy gombra koppintva kategorizálhatták ezeket a vizuális elemeket. A helyes választásokért élelemszemcsét kaptak, míg a helytelen válaszokért nem kaptak jutalmat.

Brandon Turner, a tanulmány vezető szerzője, az Ohiói Állami Egyetem pszichológiaprofesszora szerint a galambok nem egy konkrét szabály alapján működnek. Kifejtette, hogy próbálgatással és tévedéssel tanulnak. Egy példát hozott fel, megjegyezve, hogy amikor a madaraknak egy bizonyos, "A kategóriaként" megjelölt látványt mutattak be, akkor mindent, ami hasonlít rá, ugyanebbe a kategóriába soroltak, megmutatva ezzel a hasonlóságok felismerésének képességét.

A kísérletek során a galambok fokozták döntéshozatali pontosságukat, az alapvető feladatok esetében 55 százalékról 95 százalékra emelkedtek. Amikor azonban bonyolult feladatokkal szembesültek, a pontosságuk 55 százalékról 68 százalékra emelkedett.

"Az olyan egyszerűbb állatokkal, mint a galambok, tesztelhetjük, hogy meddig mehetünk el egy olyan elmével, amely [szerintünk] kizárólag vagy nagyrészt asszociatív... Ez a tanulmány megmutatja, hogy milyen hihetetlenül erősek lehetnek az asszociatív rendszerek, mennyire igazi kogníció-szerűek" - ismerte el Onur Gunturkun, a Bochumi Ruhr Egyetem viselkedési idegtudományi professzora, aki a kutatócsoport tagja volt.

Míg a mesterséges intelligencia rendszereket arra tervezték, hogy felismerjék a mintákat és megalapozott döntéseket hozzanak, addig a galambok, mint a vizsgálatokból kiderül, veleszületett képességgel rendelkeznek ugyanerre. A galambok ráadásul hátborzongató képességet mutatnak a különböző tárgyak közötti hasonlóságok felismerésében.

A kutatócsoport most a galambok agyának tanulmányozásában jártas szakértőkkel kíván együttműködni. Arra törekszenek, hogy az ilyen együttműködések fényt derítsenek az emberi agysérülésekkel kapcsolatos felismerésekre.

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter