Elfogadták

A digitális kommunikáció metaadatait készletezik a németek

A német kormány a digitális kommunikáció adatainak tárolásáról szóló törvénytervezetet fogadott el.

2015.05.27 19:49MTI
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Elfogadta és a törvényhozás elé terjesztette a digitális kommunikáció adatainak tárolásáról szóló jogszabályjavaslatát szerdán a német kormány.

Németországban a személyes adatok védelmét történelmi okokból kiemelt fontosságú ügyként tartják számon, és ez tükröződik a Bundestag elé terjesztett javaslatról szóló kormányzati közleményben is, amelyben hangsúlyozzák, hogy a tervezett jogszabály révén "egyensúlyba kerül a biztonság és a szabadság elve a digitális világban".

A javaslat a digitális kommunikáció - telefonálás, internetezés - adatainak úgynevezett készletezését, hosszú távú tárolását (Vorratsdatenspeicherung) szabályozza. A készletezés az úgynevezett metaadatok ("az adatok adatai", amelyek azt mutatják, hogy ki mikor kivel közölt valamit) tárolására vonatkozik, a kommunikáció tartalmát nem érinti.

A legfőbb elv szerint tíz hétig lehet tárolni az adatokat és azután törölni kell őket. Mindez a szolgáltatók feladata lesz. Állami szervek kizárólag súlyos bűncselekmények - például gyilkosság, terrorszervezet létrehozása - gyanúja esetén, bírói engedéllyel férhetnek hozzá a szolgáltatóknál tárolt adatokhoz. Ez azt is jelenti, hogy az adatokat nem lehet bűncselekmények megelőzése céljából felhasználni.

Telefonálásnál a telefonszámokat, a hívás idejét és időtartamát rögzítik, mobiltelefon használata esetén a készülék földrajzi helyének adatait is. Az utóbbiakat csak négy hétre. Az internetezésnél a számítógép azonosítására szolgáló IP-címet tárolják el. A szabályozás nem terjed ki az e-mailezésre, vagyis az e-mailek metaadatait egyáltalán nem tárolják majd. A tervezetről várhatóan még az idén szavaz a Bundestag.

A konzervatív CDU/CSU számos politikusa és a nemzetbiztonsági szervezetek vezetői régóta sürgetik, hogy pótolják új adatkészletezési törvénnyel az alkotmánybíróság által 2010-ben megsemmisített korábbi jogszabályt. Az ügy a Charlie Hebdo című francia szatirikus lap párizsi szerkesztősége ellen januárban végrehajtott terrortámadás után került kiemelt helyre a politikai napirenden.

A parlamenti ellenzék pártjai és a parlamenten kívüli ellenzék több pártja is tiltakozott az igazságügyi minisztériumban kidolgozott törvénytervezet ellen. A Bundestagon kívüli liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) közölte, hogy az alkotmánybírósághoz fordul az ügyben.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.