Félidő

18 óra 38 perckor "fordul" meg a Nap

Csillagunk a téli napforduló óta folyamatosan haladt észak felé, útja a Ráktérítőig tartott, ahol vasárnap delel. Innentől viszont ellentétes irányt vesz, s elindul a Baktérítő felé, ahova fél éves vándorlás után télen érkezik majd meg.

_{2015.06.21 08:15ma.hu}

Kinyomtatom

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

A nyári napforduló alkalmával a Föld forgástengelye a legkisebb szögben hajlik el a Nap sugaraitól, s így az évben ezen a napon a leghosszabb a nappal, és legrövidebb az éjszaka. Bolygónk ebben az időszakban van legtávolabb csillagunktól, míg a téli hónapokban a legközelebb. A különbség nagyjából 5 millió kilométer.

A napforduló (latinul solstitium) kifejezés a Nap helyzetét fejezi ki a Föld egyenlítőjéhez képest. Nyári napforduló idején a Nap a Ráktérítő fölött delel, tehát a déli órában nem látszik árnyék például az egyiptomi Asszuánban, a Zöldfoki-szigeteken vagy Kubában.

A nyári napforduló összeforr Szent Iván napjával, illetve éjjelével. Azonban az évek során június 24-e helyett már június 21-én vagy 22-én következik be a legrövidebb éjszaka. Ennek oka a Föld forgástengelyének térbeli elmozdulása, amelynek következtében évente 24 percet tolódik a napállás maximumának időpontja.

Nyári napfordulókor az Északi-sarkon a Nap állandó magasságon, 23 fokon kering.

Fehér éjszakák

A napforduló előtti és utáni hetekhez kapcsolódnak az úgynevezett "fehér éjszakák", amikor a magasabb szélességi fokokon még éjszaka sem teljes a sötétség. Sajnovics János jezsuita szerzetes, csillagász és matematikus 1769-ben Észak-Norvégia partjainál egy ilyen alkalommal éjfélkor figyelhette meg a Vénusz bolygó átvonulását a Nap előtt. James Cook, Ausztrália felfedezője ugyanezt a jelenséget látta Tahitin, csak ő délben.

Varázslat

A nyári napforduló ünnepe a Szent Iván-éj, amelyhez sok népszokás kötődik. Ezek közül a legismertebb a tűzgyújtás, tűzugrás, amely nemcsak Magyarországon, hanem az európai kultúrkörben is jelen van. Történeti források már az 5. században följegyezték ezt a szokást, Magyarországon a 16. század óta van jelen dokumentáltan.

A Szent Iván-éjszakával összefüggő hiedelmek közül a legáltalánosabb, hogy aki a tüzet átugorja, megtisztul. Bizonyos népcsoportoknál, például a bajai bunyevácoknál "szerelmi varázslás" is kapcsolódik hozzá: ott a lányok virágcsokorral a fejükön, a szívüknek kedves legénnyel párban ugranak, így a megtisztulás szertartása mellé a termékenységé is társul. Sokan illatos füveket szórtak a Szent Iván-éji tűzbe, hogy meg lehessen jósolni, hogyan sikerül a tüzet átugró hajadonok házassága. Mások arra törekedtek, hogy a tűznek minél nagyobb füstje legyen, mert úgy hitték, ez megóvja a termést.

_{Kép: NASA}

Június 24.

Június 24-én van Keresztelő Szent János születésnapja. A bizánci egyház kultikus befolyásának következménye, hogy Keresztelő Szent Jánosra Ivánként emlékezik az egyház és a világ is. Keresztelő Szent János születésnapi ünnepe az 5. században lett általánossá, és magába olvasztotta mindazokat a hiedelmeket és rítusokat, amelyek a nyári napforduló pogány ünnepét jellemezték.

Szent Iván a korán meghalt gyermekek mennyei pártfogója is: egyes hiedelmek szerint ezeknek a gyermekeknek június 23-án éjszaka gyümölcsöt oszt a mennyben. Úgy tartották, hogy ha egy keresztelés nélkül elhunyt gyermek édesanyja gyümölcsöt evett Szent Iván napja előtt, a gyermeke nem kap. Sokan azért sütöttek almát a Szent Iván-éji tűzben, hogy a gyermekeknek ne essen bajuk.

Hosszú énekek születtek erre az alkalomra, de ezek már csak a felvidéki Zobor vidékén maradtak fenn.

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter