Ab, GDP, stb.

Alkotmányozás - Mintegy száz módosító javaslat a Fidesz-KDNP előterjesztéséhez

Mintegy száz módosító indítvány érkezett hétfőn a megadott határidőig a Fidesz-KDNP alaptörvény-javaslatához.

2011.03.28 17:21MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A kormánypárti frakcióvezetők javasolják: 15 tagú legyen az Alkotmánybíróság (Ab), amely költségvetési kérdésekben akkor dönthetne ismét teljeskörűen, ha az államadósság a GDP 50 százaléka alá csökken. A gyermekek után járó szavazati jog lehetőségét és a vármegye elnevezést elvetnék, ahogyan azt az elképzelést is, hogy az igennel szavazó képviselők neve szerepeljen az alkotmány végén.

A beérkezett módosító javaslatokból Lázár János és Harrach Péter közösen 49-et jegyez, a Fidesz frakcióvezetője önállóan egyet, a KDNP képviselőcsoportjának vezetője pedig kettőt. Jobbikos képviselők 25-öt, függetlenek 22 módosító javaslatot nyújtottak be.

A közös Fidesz-KDNP-s módosító indítványok alapján az Ab jogkörét költségvetési és adókérdésekben addig korlátoznák alapjogi sérelmekre, amíg az államadósság nem csökken a nemzeti össztermék 50 százaléka alá.

Az Ab-nek egyébként a jövőben 11 helyett 15 tagja lenne az alkotmányjogi panasz miatt "megnövekedő ügyteherre tekintettel". Utólagos normakontrollt nemcsak a kormány, valamint a képviselők egynegyede kezdeményezhetne, hanem az alapvető jogok biztosa is - ahogyan azt a Velencei Bizottság javasolta a kabinetnek. Kimondanák azt is, hogy az ombudsman köteles kinevezni helyettest a jövő nemzedékek érdekeinek, valamint a kisebbségi jogok védelmére.

Lázár János és Harrach Péter javaslatot tesz arra, hogy a vármegye kifejezés helyett tartsák fenn a megye elnevezést. Mégsem tartalmazná az új alaptörvény az igennel szavazó országgyűlési képviselők nevét.

Szájer József, a Fidesz-KDNP alkotmányszövegező bizottságának vezetője az MTI megkeresésére ugyanakkor hangsúlyozta: az még nem dőlt el, hogy az új alkotmány végén egyáltalán ne szerepeljen a képviselők neve, vagy ehelyett a házszabályszerű jegyzőkönyvet tartalmazza, amelyben nemcsak az igennel, hanem a nemmel szavazó, tartózkodó és a voksolástól távol maradó politikusok neve is fel van tüntetve.

Ugyancsak kikerülne a tervezetből a gyermekek utáni szavazati jog lehetősége, mivel azt a nemzeti konzultáció kérdőívének megválaszolói nagy többséggel elutasították. Szerepel viszont a módosítások között az a Varga Mihály államtitkár által ismertetett javaslat, amely kimondaná, hogy Magyarország hivatalos pénzneme a forint.


A nemzeti konzultáció eredményeként bekerülhet az alkotmányba, hogy a termőföld és a vízkészlet mellett az erdők, illetve a honos növény- és állatfajok a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme az állam és mindenki kötelessége.

A kormánypártok a nők, az idősek és a fogyatékossággal élők mellett a gyermekeket is a külön intézkedésekkel védendők körébe sorolnák. Mint Lázár János elmondta, Szili Katalin és zöldszervezetek javaslata alapján szerepelhet az alaptörvényben, hogy Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez, továbbá a "szennyező fizet" elvét követve az is, hogy aki környezeti kárt okoz, köteles helyreállítani vagy a helyreállítás költségét viselni.

Tényleges életfogytiglani büntetés csak szándékos, erőszakos bűncselekmény elkövetése miatt lenne kiszabható. Alkotmányos jog lenne az ön- és a tulajdonvédelemhez való jog. A tervezett változtatások egyike szerint az állami mellett önkormányzati szervek is jogosultak lennének az alkotmány és a jogszabályok érvényre juttatása érdekében kényszer alkalmazására.

A közös Fidesz-KDNP-s módosító javaslatok alapján változna az alaptörvény-javaslat első fejezete, a Nemzeti hitvallás is. Beleírnák, hogy "megbecsüléssel értékeljük történeti alkotmányunk formálódásában a polgári demokrácia rendszerét először kinyilatkoztató, Magyarország államformájáról szóló 1946. évi I. törvényt", amely kimondta, hogy hazánk köztársaság. A Nemzeti hitvallás módosítása alapján az itt élő nemzetiségek államalkotó tényezők, és ugyanott rögzítenék, hogy a magyar mellett a nemzetiségek nyelvét és kultúráját is megóvják. A határon túli magyarokkal kapcsolatban a szövegrész tartalmazná, hogy Magyarország támogatja egyéni és közösségi jogaik érvényesítését, közösségi önkormányzataik létrehozását, a szülőföldön való boldogulásukat.

A normaszövegben megjelenne, hogy a magyar nyelvet, magyar jelnyelvet és a nemzetiségek nyelvét azonos védelem illeti meg. A kisebbségek kérésének megfelelően a hazai nemzetiségek jogaira vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozná meg. A népcsoportok kifejezést ugyanakkor elhagynák a szövegből, nemzetiségeknek nevezve a kisebbségeket. Szerepel Lázár János és Harrach Péter indítványai között az is, hogy a magyar zászló három sávjából "a felső piros az erő, a középső fehér a hűség, az alsó zöld szín a remény szimbóluma". Ez - mint a Fidesz frakcióvezetője közölte - Gerő András történész javaslata. A frakcióvezetők a túlzott mértékű önkormányzati kötelezettségvállalás elkerülése érdekében úgy rendelkeznének, hogy a helyi önkormányzat törvényben meghatározott mértékű kölcsönfelvételéhez a kormány, és nem a kormányhivatalok hozzájárulása tehető törvényileg kötelezővé.

Az alaptörvény emellett nem döntené el, hogy az önkormányzati rendeletek törvényességének vizsgálatát milyen szintű bíróság végzi, ennek meghatározása törvényi szintre tartozna.

A kormánypártok az alkotmányban határoznák meg, hogy a Kúria elnökét a bírák közül kell választani.

A bírói kinevezést a harmincadik életév betöltéséhez kötnék. A nemzeti bankról szóló törvény sarkalatos, azaz kétharmados lenne, amit a Fidesz-KDNP a jegybank kiemelt törvényi védelmének szándékával indokol.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.