A társadalmi különbségek az oktatásban látszódnak

Nem sietnek munkába a fiatalok

Az érettségi után felsőoktatási intézményekbe nem jelentkezők kevesebb, mint egyötöde (15,4 százalék) tervez csak a munkába állást a matúra megszerzése utáni egy évben, a legtöbben középfokú szakképesítést szereznének - derül ki az Országos Felsőoktatási Információs Központ honlapján közzétett felmérés eredményeiből.

2009.04.23 06:48MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Közöttük döntő többségben vannak azok, akik várhatóan alkalmazottként fognak dolgozni, néhányan pedig saját vagy ismerőseik vállalkozásában. 

A válaszadók háromnegyede (75,7 százalék) azonban tanulni fog: középfokú szakképesítést akar szerezni már megszerzett szakmája mellé, vagy ha gimnazista, akkor első szakmát akar tanulni. 

Sokan vannak olyanok, akik felsőfokú szakképzésre jelentkeznek valamelyik középiskolába. Az ily módon "továbbtanulók" legnagyobb csoportját, az összes nem egyetemre, főiskolára jelentkező érettségiző közel felét (43 százalék) teszik ki azok, akik jelenlegi iskolájukban maradnak és újabb szakmát tanulnak vagy felsőfokú szakképzésre fognak járni. Közöttük, mint ahogy a nem jelentkezők között általában is, többségben vannak a szakközépiskolások. 

Az elemzés készítői szerint ezek az adatok nem csak az utóbbi évtizedben jelentősen átalakult szakközépiskolai képzés sajátosságaira mutatnak rá, hanem általában a fiatalok életstratégiájában bekövetkezett változásokra is, amit oktatáskutatók már egy jó ideje főként az ifjúsági életszakasz meghosszabbodásával, az élethosszig tartó tanulás jelenségével magyaráznak. 

Az idén a felsőoktatásba nem jelentkező középiskolások több mint egyharmada (35,0 százalék) biztos benne vagy legalábbis valószínűsíti, hogy jelentkezni fog valamikor - a legtöbben ennek időpontját 1-5 éven belülre teszik - egyetemre, főiskolára, és rajtuk kívül igen sokan vannak azok (27,3 százalék) is, akik még nem döntöttek ebben a kérdésben. 

Nagyon kicsi volt azok aránya (3,9 százalék), akik anyagi okokkal magyarázták azt, hogy idén tavasszal nem jelentkeztek egyetemre, főiskolára. Ez nem jelenti azt, hogy a továbbtanulás ne lenne sok család számára anyagi teher, de - mint ahogy arra már több oktatáskutató rámutatott - az igazi szelekció az oktatási rendszer korábbi szintjein következik be. 

Vagyis a legrosszabb anyagi helyzetű és alacsony iskolázottságú családok gyerekeinek jelentős része el sem jut érettségit adó középiskolába - olvasható a Fábri István szociológus által készített felmérésben. A nem továbbtanulók elenyésző része, alig 4 százaléka tervezi, hogy az érettségi megszerzése után, egy éven belül külföldre megy dolgozni vagy tanulni (ez az összes idén érettségiző középiskolás alig több mint 1 százaléka). 

Közülük is döntő többségben vannak azok, akik egy esetleges külföldi munkavállalásban gondolkodnak, és alig akad olyan (a válaszadók 0,7 százaléka), aki más országban tervezi tanulmányai folytatását.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.