Voks24

FONTOS! A választóknak csak egy helyen kell aláírniuk a névjegyzéket

Az okmányoknak természetesen érvényeseknek kell lenniük.

2024.06.08 10:29MTI
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A választók a névjegyzék aláírásával igazolják, hogy átvették a szavazólapokat június 9-én; idén azonban nem kell minden választástípus - önkormányzati, európai parlamenti (EP-)és nemzetiségi választás - névjegyzékét külön aláírni.

A választópolgárnak a szavazatszámláló bizottság előtt igazolnia kell személyazonosságát és lakcímét vagy személyi azonosítóját (korábbi elnevezés szerint személyi számát). A nem magyar állampolgárságú választópolgárok esetében a személyazonosság igazolására alkalmas (a magyar hatóságok által kiállított érvényes okmányok mellett) az EU más tagállama által kiállított személyi igazolvány, illetve útlevél is. Az okmányoknak természetesen érvényeseknek kell lenniük.

Nem engedi a bizottság szavazni azt, aki nem tudja a személyazonosságát és a lakcímét igazolni vagy lejárt valamelyik dokumentumának érvényessége. A szavazásra nem jogosult, visszautasított polgárokról jegyzéket vezetnek.

Ha a szavazásnak nincs akadálya, a szavazatszámláló bizottság átadja a választópolgárnak a szavazólapokat, amelyeket a bizottság egy tagja a választópolgár jelenlétében hivatalos bélyegzőlenyomattal lát el. A választópolgárnak alá is kell írnia a névjegyzéket.

Azokban a szavazókörökben, ahol minden választópolgár szavazhat az önkormányzati és az EP-választáson, úgynevezett "egyszerű" névjegyzéket kell aláírni; és minden választópolgár kap önkormányzati szavazólapokat és EP-s szavazólapot, továbbá a névjegyzék rögzíti azt is, kell-e a választónak nemzetiségi szavazólapot adni, és ha igen, melyik nemzetiségét. A választópolgár aláírásával igazolja, hogy átvette a szavazólapokat.

Azokban a szavazókörökben, ahol van olyan választópolgár, aki nem szavazhat az önkormányzati- vagy az EP-választáson, úgynevezett "ikszelős" névjegyzéket kell aláírni, ott a szavazatszámláló bizottság X-szel jelöli, hogy mely szavazólapok átvételére jogosult a választópolgár.

A szavazatszámláló bizottságnak valamennyi szavazólapot át kell adnia a választópolgárnak, de ha a választó a szavazólapok közül egyet vagy többet szándékosan nem visz magával, hanem a bizottságnál hagyja, a hátrahagyott, előre lebélyegzett szavazólapot át kell húzni, rá kell írni, hogy át nem vett szavazólap, és az át nem vett és a fülkében talált szavazólapok borítékjába kell helyezni. Emiatt nincs arra lehetőség, hogy aki később meggondolja magát és mégis szavazna azon a választáson, amelynek szavazólapját a bizottságnál hagyta, szavazhasson.

A szavazólapokat a könnyebb megkülönböztethetőségért eltérő színű kerettel látták el: az EP-szavazólap kerete kék, a főpolgármesteri szavazólapé rózsaszín, a polgármesteri szavazólapé sárga, a vármegyei és fővárosi listás szavazólapé szürke. Az egyéni listás és egyéni választókerületi szavazólap egységesen fehér. A választópolgár a szavazólapokkal egy fehér borítékot is kap, abba teheti szavazatát, mielőtt az urnába dobja.

A nemzetiségi választás szavazólapjai teljes egészében zöld színűek, a választópolgárnak ezeket zöld színű borítékba kell tennie és le kell ragasztania, mielőtt az urnába dobja, különben a szavazata érvénytelen lesz. Amennyiben az EP-választás vagy a helyi önkormányzati választás fehér szavazólapjai a zöld borítékba kerülnek, azokat nem lehet figyelembe venni az eredménymegállapításnál.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.