Migráció

Ennyi menekültet fogadott be Magyarország - videóval

A Kormányzati Tájékoztatási Központ hétfőn az Országos Sajtószolgálaton keresztül közleményben hozta nyilvánosságra, hogy összesen hány főt fogadott be az ország az elmúlt években.

_{2018.01.16 15:14}_ma.hu

Kinyomtatom

+Nagyobb betűméret -Kisebb betűméret

Altusz Kristóf külügyi helyettes államtitkár a Times of Malta című lapban a múlt héten egy interjúban azt mondta: Magyarország nem fogadja el az uniós áthelyezési kvótát, de titokban csak tavaly 1300 menekültet fogadtunk be. Mint mondta, saját biztonságuk érdekében nem hozták nyilvánosságra a döntést. Ezzel kapcsolatban az ellenzéki pártok azóta számos alkalommal támadták a kormányt annak ellentmondó kommunikációja miatt.

Elutasított kvóta, befogadott menekültek

A Genfi egyezmény kötelez minket arra, hogy akik nemzetközi védelemre jogosultak, azokat védelemben részesítsük. A Genfi egyezmény szerint nemzetközi védelemre az jogosult, akinek élete veszélyben forog. Mint írják, a nemzetközi védelemben részesülők száma nyilvános adat, és ez a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal honlapján megtalálható.

Az elmúlt három évben az alábbiak szerint nemzetközi védelemben részesítéséről döntöttek a magyar hatóságok: 2015-ben 508, 2016-ban 432, 2017-ben 1291, 2018-ban 37 (nem végleges adat) fő.

A menekültügyi hatóság által fenntartott menedékkérők vagy védelemben részesített személyek elhelyezésére szolgáló nyitott és zárt intézményekben összesen jelenleg 490 fő tartózkodik, írja a tájékoztatási központ. Közülük 90% Magyarországon nem létesített lakcímet, hanem kihasználva a schengeni övezeten belüli szabad mozgás lehetőségét, a kiállított okmányokkal elhagyta Magyarország területét, írják.

A megszálló menekültek

Altusz Kristóf erről a Times of Malta lapnak Orbán Viktornak a muzulmán menekültekre vonatkozó kifejezését is megvédte.

A miniszterelnök a Bildnek megszállóknak nevezte a menekülteket. Altusz szerint emiatt nem lehet rasszistának tekinteni, mert magyarul ezek a fogalmak teljesen normálisak, hozzátette, hogy csak azért használta a kormányfő ezt a kifejezést, hogy jelezze, Magyarország nem követheti Franciaország vagy Németország példáját.

A muszlim közösségeket megszállóknak nevezni egy politikai szóhasználat, amit használunk Magyarországon, ami egy kicsit keménynek tűnik a nyugati fülnek, de itt, Magyarországon ez nem üt olyan nagyot - mondta Altusz.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!