Munkafelügyelet

Mire használhatja munkahelyünk a biztonsági kamerák felvételeit?

Egyáltalán hol szerelhetők fel ezek, milyen szabályok vonatkoznak a felvételek kezelésére?

_{2016.01.10 15:13ma.hu}

Kinyomtatom

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

Számos munkahely határozza meg, hogy a dolgozók csak munkával kapcsolatos ügyekben használhatják az internetet és a céges telefont. A Kossuth Rádió Napközben című műsora annak járt utána, hogy vajon jogellenes-e ez a magatartás, ellenőrizheti-e a vezető, hogy a dolgozók milyen üzeneteket küldenek. Mire használhatják a biztonsági kamerák felvételeit, hol szerelhetők fel ezek, milyen szabályok vonatkoznak a felvételek kezelésére? Hol kezdődnek a személyiségi jogok és hol a vállalati érdekek?

Egy multinacionális vállalatnál az épület folyosóin, az üzemcsarnokokban, az étkezőben és a portán is kamerákat helyeztek el, a felvételeket pedig 2-3 hétig tárolják. A dolgozók ugyan sérelmezik, hogy megfigyelik őket, a cég egyik vezetője azonban azt mondja: ahhoz, hogy több száz embert kordában lehessen tartani, szükség van bizonyos eszközökre, ráadásul ez senkit nem ér váratlanul, hiszen táblák jelzik, hogy a területet kamerával figyelik.

Kovács Krisztina, a Hewlett-Packard Magyarország Kft. HR-igazgatója a Kossuth Rádió Napközben című műsorában elmondta: cégük a munka törvénykönyvét és az adatvédelmi törvényt betartva jár el. A munkahelyi internet- és telefonhasználatot az üzleti, etikai szabályzatuk határozza meg. Nem tiltják szigorúan ezek magáncélú használatát, a dolgozók korlátozottan igénybe vehetik, és a cégvezetés bízik abban, hogy a munkavállalók el tudják dönteni, mit jelent a korlátozott magáncélú használat.

Dr. Szabó Dániel, a Hewlett-Packard Magyarország Kft. vezető jogtanácsosa hozzáfűzte: a korlátozott használat ugyan megengedett, de vannak tiltott tevékenységek: a munkahelyi gépekre nem telepíthetők például illegális file-letöltő programok. A jogtanácsos hangsúlyozta: a munka törvénykönyve szerint a munkavállalót korlátlanul és feltétlenül megilleti az emberi méltósághoz való jog, a dolgozó magánélete nem ellenőrizhető, az azonban igen, hogy a munkaidejét munkavégzéssel tölti-e.

A technikai feltételei ugyan megvannak annak, hogy a dolgozók levelezésébe a cég belenézzen, de ezzel nem élnek, kivéve, ha alapos gyanú merül fel, hogy valaki megszegi a munkaköri kötelezettségeit. A munkavállalókat azonban előzetesen minden esetben tájékoztatják arról, hogy az eszközök a munkavállaló tulajdonát képezik, jogszerűen ellenőrizhetők, és ennek figyelembe vételével használják ezeket az eszközöket.

Dr. Szabó Dániel elmondta azt is, a munkaviszonnyal összefüggő adatokat a munkaviszony fennállása alatt tárolják és kezelik, sőt bizonyos esetekben annak megszűnése után is: például a számviteli bizonylatnak minősülő adatokat nyolc éven át kell tárolniuk.

Dr. Krasznay Csaba informatikai biztonsági szakértő a műsorban arról beszélt, hogy technikailag egészen az apró részletekig ellenőrizhető a munkavállaló tevékenysége, a jog azonban sokkal kevesebb lehetőséget ad erre. A legtöbb vállalatnál annak is megvan a műszaki lehetősége, hogy a cég visszakövesse a dolgozók levelezését és azt, hogy milyen honlapokat nyitott meg valaki, a felhasználó ráadásul ezeket nem is tudja véglegesen törölni.

Ormos Zoltán internetjogász hangsúlyozta: a munkáltató csak előzetes tájékoztatást követően, és a dolgozó általi jóváhagyás után figyelheti meg és korlátozhatja a munkavállalói tevékenységet. Hozzátette: ma már a magyar nagyvállalatok és középvállalatok körében is gyakorlat, hogy a kamerahasználatról és a cég adatkezelési szabályzatáról tájékoztatják a dolgozókat.

A szakemberek leszögezték: technikailag sok mindenre van lehetőség, de a munkavállalók titkos megfigyelése tilos. Biztonsági kamera nem szerelhető fel öltözőben, és a munkafolyamatokat is tilos kamerával megfigyelni, hacsak ez valami miatt nem indokolt.

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter