Forinthitelek

Elhalasztották a másodfokú döntést az OTP Ingatlanlízing perében

Március 24-re halasztotta a másodfokú, jogerős határozat kihirdetését az OTP Ingatlanlízing Zrt. forinthiteles perében a Fővárosi Ítélőtábla kedden Budapesten.

2015.03.17 15:50MTI
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Az elsőfokú bíróság korábban elutasította a felperes pénzintézet magyar állam ellen benyújtott keresetét, amelyben a lízingcég forintalapú és deviza lízingszerződéseinek tisztességességét kívánta bizonyítani.

Az elsőfokú határozat ellen mind az OTP Ingatlanlízing, mind az alperes magyar állam fellebbezett. A felperes kérte, hogy a bíróság állapítsa meg: a forintalapú, valamint devizaalapúnak nem minősülő deviza fogyasztói pénzügyi lízingszerződéseinek részét képező általános szerződési feltételek (ászf) egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő kikötései tisztességesek, ezért érvényesek.

A pénzintézet egyúttal kérte az Európai Unió Bíróságánál előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezését is, a 2014 évi devizahiteles törvény uniós jogba ütközése miatt.

Az alperes magyar állam az elsőfokú ítélet helyben hagyását kérte, fellebbezést annak indoklása miatt nyújtott be.

Az alperes jogi képviselője kifejtette: az elsőfokú bíróság adott esetben egy-egy mondatról, bekezdésről állapította meg, hogy nem tartozik a törvény hatálya alá. Álláspontjuk szerint nem lehet mesterséges módon szétválasztani, egységes egészként kell kezelni a szerződési kikötéseket, ahogy azt a felperes is a kereset tárgyává tette.

Ezért valamennyi olyan szerződési rendelkezésre vonatkozik a fellebbezésük, amiről elsőfokú bíróság megállapította, hogy nem tartozik a törvény hatálya alá - mondta. Ha ezt az álláspontot nem osztaná az ítélőtábla, megjelölték az ászf-ben az egyoldalú kamat, költség és díjmódosítást lehetővé tevő szerződéses rendelkezéseket is – tette hozzá az alperesi képviselő.

Az alperes ellenkérelmében felidézte: az Alkotmánybíróság határozatai egyértelműen kimondták, a törvény nem ütközik a visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalmába, nem sérti sem a jogbiztonságot, sem a tisztességes eljárás elvét.

A fellebbezés nem tartalmaz olyan indokot, amely alapján szükség lenne előzetes döntéshozatali eljárásra, ahogy az elsőfokú bíróság is megállapította – tette hozzá.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.