Néhol enged a törvény

Alapjogokért Központ: nem minden megkülönböztetés tiltott a köznevelés területén

A törvény az alaptörvénnyel párhuzamosan most is ad lehetőséget bizonyos esetekben az alapjog-korlátozásra, illetve ezzel összefüggésben a diszkriminációs tilalom áttörésére - ugyanis nem minden megkülönböztetés minősül jogellenesnek.

2015.01.22 15:18MTI
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Az Alapjogokért Központ elemzése szerint az egyenlő bánásmódról szóló törvény megszületése óta összhangban van a vonatkozó alkotmányos rendelkezésekkel, és a nemrégiben elfogadott köznevelési törvénymódosítás alapján kiadható kormányrendelet nem lehet ellentétes az egyenlő bánásmód követelményével.

A központ MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleménye szerint vizsgálatukat az indokolta, hogy a módosítás kapcsán komoly vita alakult ki.

Összegzésük szerint a törvény az alaptörvénnyel párhuzamosan most is ad lehetőséget bizonyos esetekben az alapjog-korlátozásra, illetve ezzel összefüggésben a diszkriminációs tilalom áttörésére - ugyanis nem minden megkülönböztetés minősül jogellenesnek.

Ennek magyarázata, hogy az alaptörvény a korábbi alkotmány alapján kialakított alkotmánybírósági gyakorlattal megegyező módon egyrészről korlátozni enged egy alapjogot más alapjog vagy alkotmányos érték védelmében, szükséges és arányos mértékben - írták.

Mint kifejtették: az esélyegyenlőségi törvény 2003 óta érvényben lévő rendelkezései előírják, hogy a közoktatás területén az általános szabályoktól eltérően nem minősül az egyenlő bánásmód sérelmének, így jogellenes elkülönítésnek sem, ha a szülők kezdeményezésére és önkéntes választása szerint olyan vallási, világnézeti vagy nemzetiségi oktatást szerveznek, mely indokolt, hátrányokozással nem jár és a szakmai követelményeknek (pl. tanterv) megfelel.

A törvénymódosítás és az ennek alapján kiadható kormányrendelet a hatályos jogszabályi kereteken nem változtathat, az elkülönítést (szegregációt) tiltó szabályokat nem enyhítheti, vagy az erre vonatkozó kimentési okokat nem terjesztheti ki - rögzítették.

Rámutattak: a jogalkotó célja a módosítással éppen a szegregációs tilalom érvényesülésének elősegítése azáltal, hogy a törvényben foglalt kimentési okokat a kormányrendeletben meghatározott egyértelműbb (formai) szabályokhoz köti majd. A rendeletben történő szabályozás egyrészről megengedett alapjog-korlátozás esetén is, ha az összefüggés közvetett és távoli, azonban arra a jogalkotónak figyelemmel kell lennie, hogy a rendelet alapjogot, annak tartalmát közvetlenül és jelentős mértékben nem érintheti - hangsúlyozták.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.