Jegyzőkönyvek

A hortobágyi génmegőrző adatközlési kötelezettsége jogerős

Jogerőssé vált, hogy a hortobágyi génmegőrző kft.-nek közzé kell tennie azokat a jegyzőkönyveket, amelyek miatt Lengyel Szilvia, az LMP vidékpolitikusa, független országgyűlési képviselő indított adatkérési pert.

2014.01.24 16:06MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Az ítélet azáltal lett jogerős, hogy az alperes visszavonta fellebbezését - tájékoztatta a Debreceni Törvényszék sajtószóvivője pénteken az MTI-t.

Tatár Tímea ismertette: az első fokon eljáró Debreceni Járásbíróság 2013. augusztus 24-ei ítélete szerint a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. felügyelőbizottságának (fb) 2010. október 1. és az adatigénylés kézhez vétele - 2013. május 7. - között megtartott üléseinek jegyzőkönyveit az alperes köteles megküldeni a felperesnek.

A génmegőrző röviddel a másodfokú eljárásban - a Debreceni Törvényszéken - kitűzött nyilvános ülés előtt vonta vissza fellebbezését.

A génmegőrzőnek a jogerős döntés kézhez vételétől számított 15 napon belül "közérthető módon közölnie kell" Lengyel Szilviával az fb-ülések jegyzőkönyveiben rögzített közérdekű adatokat.

Ezek alól kivételt csak azok az információk képeznek, amelyek egyrészt a bizottság döntésének megalapozását szolgálják vagy szolgálták, másrészt az olyan adatok, amelyekkel kapcsolatban még nem született döntés vagy már megszületett, de az érintett adatok megismerése veszélyeztetné a génmegőrző törvényes működési rendjét, feladat- és hatáskörének illetéktelen, külső befolyástól mentes ellátását - részletezte a szóvivő.

A politikus az indítványát azzal indokolta, hogy "a korábbi évek rossz tapasztalatai után végre átláthatóvá kell tenni a közvagyonba tartozó nemzeti parkok földhasználatát."

Az LMP figyelmét akkor keltették fel a hortobágyi védett állami földek, amikor információk jelentek meg arról, hogy a cég az általa kezelt 16 ezer hektárnyi földterület több mint felét magánszemélyeknek akarja hosszú távra bérbe adni.

Az ügyre úgy derült fény, hogy a cég kétmilliárd forint LIFE-pályázati pénzt - amelyet az érintett területeken használtak volna fel - vissza akar adni az Európai Bizottságnak. Lengyel Szilvia az első fokú ítélet kihirdetése után azt jelezte: szeretnék tudni, a felügyelőbizottságban milyen szakmai érvek hangzottak el amellett, hogy a 16 ezer hektár védett területből 9 ezer hektárt földbérleti szerződéssel magánkézbe juttassanak.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.