Répássy-interjú

Szent és sérthetetlen a tényleges életfogytiglan?

A kormánynak lett volna lehetősége, hogy megvédje a bírósági ügyáthelyezés jogintézményét, de úgy ítélte meg, ez nem hoz annyi előnyt, mint amennyi problémát okoz.

2013.06.29 09:23MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Ezt Répássy Róbert igazságügyi államtitkár nyilatkozta a Magyar Hírlapnak, aki megvédte a tényleges életfogytiglant, és úgy vélekedett, néha úgy tűnik, a magyar igazságszolgáltatás annyira független és elszigetelt, mintha kifejezetten a közhangulat, közvélemény ellen akarnának döntéseket hozni.

Az államtitkár a lap szombati számában közölt interjúban azt mondta, az ügyáthelyezés szemmel láthatóan ürügy volt az európai szervezetek számára a magyar igazságszolgáltatás függetlenségének megkérdőjelezésére. A bizottság azt a vádat akarta fenntartani, hogy politikai válogatás alapján kerülnek az ügyek áthelyezésre. De senki nem tud felhozni egyetlen olyan ítéletet az elmúlt évekből, amely ezt alátámasztaná. Hozzátette: elfogadhatatlan a velünk szembeni kettős mérce, hiszen például Hollandiában a törvény tételesen tartalmazza ezt a gyakorlatot.

Arra a kérdésre, hogy a bíráknak teljesen figyelmen kívül kell hagyniuk a társadalom elvárásait, vagy tekintettel kell lenniük rá valamilyen szinten, azt válaszolta: "Néha úgy tűnik, a magyar igazságszolgáltatás annyira független és elszigetelt, hogy mintha kifejezetten a közhangulat, közvélemény ellen akarnának döntéseket hozni".

A bírák állítják, a társadalmi igazságérzetnek nincs hatása az ítéleteikre. Ez egy meglehetősen steril felfogása a bírói függetlenségnek - vélekedett -, az igazság- és a jogszolgáltatásnak normális körülmények között egybe kellene esnie. De akad jó példa is - tette hozzá. A több mint egy évtizede létező tényleges életfogytiglant körülbelül két tucat alkalommal mondták ki, de egyetlen bíró sem volt, akinek gátlása lett volna kiszabni ezt a büntetést. Noha ezek a bírák akár fel is függeszthették volna az eljárást és az Alkotmánybírósághoz fordulhattak volna. Legutóbb a kiskorú Szita Bence gyilkosai kaptak ilyen ítéletet. Van olyan bírói döntés tehát, amely találkozik az emberek igazságérzetével, a bírák egy része érzékeli a közvéleményt - fejtette ki.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.