A kormány le akarná hallgatni az önkormányzatokat?

Szilvásy feloldotta a titkosítást - Kósa felvetésének semmilyen igazságalapja nincs

Szilvásy György feloldotta annak a nem nyilvános kormányhatározatnak a titkosítását, amellyel Kósa Lajos Fidesz-alelnök szerint a kormány az önkormányzatok megfigyelését készítheti elő.

2008.04.19 11:18MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter az MTI-nek pénteken elmondta: azért döntött a titkosítás feloldásáról, mert az ellenzéki politikus erről szóló interpellációjában szereplő felvetésnek semmilyen igazságalapja nincs. Határozottan visszautasítom azt a feltételezést, hogy a kormány bármilyen célból le akarná hallgatni az önkormányzatokat, illetve rajtuk keresztül a politikai elit bármely tagját - közölte a miniszter, utalva Kósa Lajos szavaira, akinek interpellációja szerint a határozat-módosítás lehetővé teszi lényegében a teljes magyar politikai elit titkosszolgálati eszközökkel történő jogellenes megfigyelését, a róluk gyűjtött információk politikai célzatú felhasználását.

Megjegyezte: nem tételezik fel politikai ellenfeleikről, hogy kormányzásuk idején - amikor már élt ez a kormányhatározat - ilyen célra kívánták felhasználni a nemzetbiztonsági szolgálatokat intézmények, szervezetek, hivatalok nemzetbiztonsági védelme során. A miniszter hozzátette: az 1998-ben született kormányhatározat azoknak az intézményeknek, szervezeteknek és cégeknek a körét tartalmazza, amelyek nemzetbiztonsági védelem alatt állnak.

Emlékeztetett arra, a Nemzetbiztonsági Hivatal törvényi felhatalmazás alapján látja el a központi állami és kormányzati működés szempontjából fontos intézmények és létesítményeik biztonsági védelmét. Ennek a célja az, hogy megvédje őket a szervezett bűnözéstől, a terrorcselekményektől vagy törvénytelen befolyásolástól.

Szilvásy György kitért arra, hogy a határozat mostani módosításával olyan önkormányzatok és önkormányzati intézmények is bekerültek ebbe a körbe, amelyek az uniós források kiírása, vagy felhasználása miatt támadásoknak, visszaéléseknek lehetnek kitéve. Hangsúlyozta: a nemzetbiztonsági védettségi kört évente felülvizsgálják, a törvényben előírt kockázatelemzés alapján, a kihívások és a nemzetbiztonság kapacitása függvényében.

A miniszter tájékoztatása szerint a nemzetbiztonsági védelem az NBH és az érintett szervezetek, hivatalok együttműködésén alapul. Többletfeladatokat jelöl ki a Nemzetbiztonsági Hivatal számára, de többletjogokat nem ad, vagyis nem írja felül például a megfigyelés, vagy a lehallgatás törvényben rögzített szabályait - mondta. Kiemelte: a nemzetbiztonsági védelem a gyakorlatban azt jelenti, hogy információcserével, titokvédelmi tanácsadással, vagy éppen előadásokkal segítik az érintett önkormányzatokat, szervezeteket, intézményeket, cégeket.

A legfőbb cél a megelőzés - hangoztatta, hozzátéve: nem az érintettek ellenére, hanem éppen a védelmükben tesznek intézkedéseket, ha szükséges. Szilvásy György véleménye szerint, ha a Fidesznek aggályai vannak, vagy az a problémájuk, hogy nem tudják pontosan mi mit jelent, akkor ennek megvitatására az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága a legalkalmasabb fórum.

A testület ülésein azonban a fideszesek nem vesznek részt - jegyezte meg. Úgy fogalmazott: ha a Fidesz betartaná a szakmai, a politikai és az etikai szabályokat, akkor nem kellene kockáztatni a nemzetbiztonsági érdekeket, például egy nem nyilvános kormányhatározat titkosításának feloldásával.

A nemzetbiztonsági védelem, vagy objektumvédelem vonatkozik többek közt az Országgyűlésre, a Köztársasági Elnök Hivatalra, az Alkotmánybíróságra, az Állami Számvevőszékre, a Magyar Nemzeti Bankra, a Miniszterelnöki Hivatalra, a minisztériumokra, valamint a rendőrség, a polgári védelem, a vám és pénzügyőrség, a büntetés-végrehajtás intézményeire, a főváros, valamint a megye jogú városok önkormányzataira.

Több, nemzetgazdasági szempontból fontos cég is szerepel a rendeletben: a Mol Nyrt., a Magyar Villamos Művek Zrt., az Antenna Hungária Zrt., BKV, a Volán Társaságok, a Malév, a MÁV, a Magyar Posta Zrt., a Dunaferr Zrt., a Fővárosi Vízművek, illetve a Niktrokémia Zrt.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.