Hosszú lista

Orbán Viktor 5 legrosszabb döntése

Egy kormány, legyen akár bal-, akár jobboldali, rendkívül sokféle hibát elkövethet "uralkodása" idején. Ezek egy része abból fakad, hogy néhány esetben - hangozzék ez bármilyen rettenetesen - a kormánytöbbség politikusainak érdeke ellentétes az ország hosszútávú érdekeivel. Ezért lesz egy párt korrupt, nepotista vagy a hatalom megszállottja. De vannak a párt érdekeivel ellentétes politikai hibák, és Orbán Viktor ebből is elkövetett néhányat kormányzásának első éve alatt. Ezekből szemezgettünk.

_{2011.09.09 08:25}_{sabater - ma.hu}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret -Kisebb betűméret

1. Schmitt Pál államfői kinevezése

Nyilvánvaló, hogy a kormányzati ellensúlyt gyengítendő lett az egyetlen szempont a politikai hűség, amikor a Fidesz a korábbi olimpiai bajnokot és bukott főpolgármester-jelöltet választotta ki az államfői pozícióra. Ugyanakkor semmi sem indokolja, hogy egy minden formában alkalmatlan ember „fejezze ki a nemzet egységét”, akinek ráadásul az egyetlen érdemi tevékenysége – a törvényjavaslatok kritikátlan aláírása mellett – a magyar nyelv védelmére irányuló állandó felhívás.

Azonban Schmitt Pál és tanácsadói egyelőre nem döbbentek rá arra, hogy ennél hiteltelenebb célt nem is találhattak volna a helyesírási problémákkal küszködő elnöknek. Schmitt Pál mellett létezik nem egy tekintélyes, képzett, a jogszabályokat és a parlamenti döntéshozatalt ismerő jobboldali szakember. Érthetetlen, hogy Orbán miért nem közülük választotta ki a jövő – akár a Fideszhez végletekig lojális – államfőjét. Ezzel a jobboldal saját alkalmatlanságát bizonyítja nap mint nap, minden egyes államfői megszólalást követően.

2. "Nem lesznek megszorítások"

Ami ellenzékben működik, nem feltétlenül sikeres kormányon. A Fidesz 2006 és 2010 között mereven elutasított minden kormányzati kiadáscsökkentést (kivéve azt, ami például a miniszteri fizetésekre vagy az autóbeszerzésekre irányult), népnyúzó megszorításként megbélyegezve azt. Természetesen megszorításból is létezik hasznos és fölösleges is, ahogy ez egy párt politikai üzeneteire is igaz: Orbánék ott követtek el hibát, hogy ezzel a kommunikációval nem hagytak fel akkor, amikor már világosan látszott kétharmados győzelmük – vagy legkésőbb a kormányváltást követően.

Ugyanis kormányon a Fidesznek is kell autóbeszerzéseket bonyolítania (valóban kell), de ami ennél fájóbb – és súlyos politikai következményekkel járhat –, hogy Orbán a napokban jelentette be második megszorító csomagját. Meglehetősen visszás dolog úgy emelni az adókat és csökkenteni az egészségügyre, oktatásra, munkanélküli-ellátásra vagy családtámogatásra fordított összegeket, hogy közben a kormányszóvivő és a miniszterelnök is szinkronban hangoztatja, hogy „ez nem megszorítás”. Holott természetesen az, és ez egy idő után még a Fidesz legelfogultabb szavazóinak is fel fog tűnni. Ehelyett választhatta volna a Fidesz azt a stratégiát, hogy az előző kormány tevékenységére (joggal) hivatkozva egy őszintébb, a szükséges kiadáscsökkentéseket „bevalló” kommunikációval rukkol elő. Nem tette.

3. Hoffmann Rózsa oktatási államtitkárként

A KDNP pszeudo-pártként is kapott néhány pozíciót a kormányban, de amíg például Rétvári Bence botrányok nélkül vezeti államtitkárságát a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban, ugyanez Hoffmann Rózsáról a legkevésbé sem mondható el. Mi sem jelzi ezt jobban, mint az, hogy Orbán Viktor már többször küldte vissza a „startvonalra” államtitkárát különböző tervei miatt, ráadásul a Fidesz alelnöke, a jóval liberálisabb – de mondhatnánk azt is, hogy jó értelemben „modernebb” – felfogást képviselői Pokorni Zoltán is Hoffmann állandó kritikusává vált.

Ráadásul Hoffmann Rózsa nap mint nap borzolja a kedélyeket hajmeresztő ötleteivel az angol nyelv háttérbe szorításától a székely gyerekeknek szánt népi ruhákra való gyűjtésen át a kötelező gyárlátogatásokig. Semmi sem indokolja, hogy Orbán nem talált megfelelő szakembert erre a feladatra, hiszen Pokorni Zoltán oktatási miniszterként egyszer már bizonyította, hogy Hoffmann Rózsánál azért ezt sokkal jobban tudja csinálni. De ha a miniszererelnök nem is akarta komoly pozícióba ültetni a Hegyvidék polgármesterét – vagy ő nem vállalta volna a felkérést –, valószínűleg a KNDP-s államtitkárasszonynál sok alkalmasabb jelöltet találhatott volna a pozícióra.

4. Nincs B-terv a gazdaság felpörgetésére

Úgy tűnik, Orbán Viktor olyan vakon bízott meg Matolcsy Györgyben, hogy nem dolgozott ki alternatívát a gazdaság felpörgetésére, holott a kormányzás első napjaiban világossá vált, hogy a Fidesz eredeti koncepciója – hagyják elszaladni a költségvetési hiányt (így növelve az államadósságot), és az így megtakarított pénz felpörgeti a belső fogyasztást – az EU elzárkózása miatt kivitelezhetetlen. Ezt követte a magánnyugdíj-pénztári megtakarítások államosítása, a személyi jövedelemadó csökkentése, ami szintén a belső kereslet felpörgetésére irányult.

Csakhogy az a belső kereslet nem pörögött fel, válság idején a magasabb keresettel rendelkezők is inkább a stabilitásra, mint a befektetések és munkahelyteremtés felpörgetésére koncentrálnak. Hogy Matolcsy megbukott, azt nem (csak) az ellenzék, hanem több tekintélyes jobboldali közgazdász is nyíltan állítja. Egyelőre azonban úgy tűnik, a kormány képtelen bármiféle azonnali cselekvésre – a szeptember elején bejelentett megszorítások inkább időhúzásra jók, mint egy új gazdaságpolitikai irányvonal megalapozására. Nem volt B-terv.

5. Közmunkaprogram drágán, rosszul

Az egymillió új munkahely unalomig hangoztatott ígéretét az Orbán-kormány előbb jelentősen csökkentette – négy év alatt négyszázezerre – majd azt is tovább osztotta (két-háromszázezerre), majd kiderült, hogy ezek nem is piaci állások lesznek, hanem a korábbi segélyezetteket hívják be közmunkára. A koncepció valószínűleg az lehetett, hogy az emberek egy jelentős részének elege van abból, hogy az általa befizetett adóból sokan élnek ingyen, de ez a megoldás még problémásabb.

Egyrészt azért, mert a közmunkaprogram dolgozói kevesebbet vihetnek haza, mint korábban, amikor segélyből éltek – havi 43-47 ezer forintból senki sem tudja fenntartani magát, ezért elég demotiváló ennyiért dolgozni. Kormányzati szempontból pedig az jelent rettenetes bukást, hogy a program drágább, mint ha folytatták volna a segélyezést. A munka különösebb értéket nem képvisel, hiszen maga Orbán jelentette be, hogy az „nem XXI. századik eszközökkel zajlik majd” – ez viszont magyarra fordítva annyit jelent, hogy drága lesz és gyenge minőségű.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!