Kozmikus utazás a digitális planetáriumban

Milyen lesz a csillagos ég huszonhatezer év múlva?

Kozmikus utazásra vállalkozhatunk Magyarország első digitális planetáriumával, ellátogatva Naprendszerünk bolygóira és távoli galaxisokra, de megismerhetjük a csillagképeket és azt is megtudhatjuk, hogy miként néz ki majd a csillagos égbolt huszonhatezer év múlva.

2011.09.28 22:33MTI

Az ELTE Természettudományi Karának új létesítményét szerdán mutatták be a sajtó képviselőinek.
   
Petrovay Kristóf, az ELTE TTK csillagászati tanszékének vezetője a planetárium kapcsán elmondta, hogy a Természettudományi Kar 1998-ban átadott lágymányosi épületében már tervezésekor kijelölték a planetáriumot és a csillagvizsgálót, de mindkét létesítmény a költségcsökkenés áldozata lett. A csillagvizsgálót végül 2004-ben adták át, a planetáriumra, amelynek nettó beszerzési költségei 18,5 millió forintot tettek ki, további hét évet kellett várni. A többi hazai planetáriummal szemben, amelyek optomechanikai rendszerű létesítmények, a digitálisnak sokkal tágabbak a lehetőségei - segítségével például fel lehet gyorsítani, vagy le lehet lassítani az időt. Ugyanakkor a kép minősége rosszabb, mint az optomechanikai rendszerű planetáriumok esetében.
   
A digitális planetárium paramétereit ismertetve, Petrovay Kristóf elmondta, hogy a kupola átmérője 8 méter, a férőhelyek száma 34, a kerületi felbontás 2400 pixel.
   
Csillagkatalógusa tízmillió csillagot tartalmaz. Szabad szemmel ugyan csak néhány ezer látható az égbolton. viszont a rendszerrel zoomolni is lehet, így a "láthatatlan" csillagokra is rá lehet közelíteni.
   
 Petrovay Kristóf kitért arra, hogy megfelelő szoftveres háttérrel a vetítő alkalmas arra, hogy 180 fokos körkörös térszögben megjelenítse az égi objektumok egyes csoportjainak (például galaxisok, galaxishalmazok vagy tejútrendszerbeli objektumok) eloszlását, akár a Földről, akár az univerzum egy más pontjáról szemlélve. Ennek nem csupán az oktatásban, de bizonyos kutatási feladatok megoldásában is jelentősége lehet, elsősorban a kozmológia és a galaktikus csillagászat területén.Ismeretterjesztésre is használható az eszköz, ezért várják a középiskolás osztályok, szakkörök látogatását.
   
A "napnyugtától" "napkeltéig" tartó vetítés során egymás után jelentek meg az "égbolton" a bolygók, a csillagok. A rendszer lehetővé teszi a bolygók pályájának  nyomon követését a Nap körül, és megismerhető, hogy eközben a Merkúr milyen hurkot ír le. A vetítés során kiderül az is, hogy nem csupán a Szaturnusznak vannak gyűrűi, hanem Naprendszerünk három másik gázóriásának, a Jupiternek, az Uránusznak és a Neptunusznak is.

A rendszerrel megjeleníthető az összes csillagkép. Az európai kultúrkörben a görög mitológián alapuló csillagképrendszer honosodott meg, de a digitális planetárium segítségével megismerhető, hogy miként nevezték a csillagképeket az ókori egyiptomiak, a kínaiak, aztékok, vagy az eszkimók. Mivel a Föld forgástengelye huszonhatezer éves ciklusban ír le kúp alakú mozgást, így a csillagok állása is folyamatosan változik. A digitális planetárium lehetővé teszi, hogy a látogatók megismerjék, miként néz majd ki a csillagos égbolt a távoli jövőben, ahogy azt is, milyen volt a teljes napfogyatkozás 1999 augusztusában.

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.