A csinos énekesnő időutazást álmodott meg
Erdőhegyi Brigi: "Hálás vagyok a torokszorító pillanatokért"
Az énekesnőnek szerencséje volt minap, hiszen egy lecsúszott zipzár miatt majdnem nagyon kellemetlen helyzetbe került.
2009.02.22 12:045perc.huErdőhegyi Brigitta régi álma vált valóra azzal, hogy egy saját show műsort alkothatott. Bár már hét éve a belvárosi Cotton Club elsőszámú énekesnője, most egy olyan revü-estet készített a '20-as, '30-as évek jegyében, amire már régóta készült. Az énekesnő táncos múlttal is rendelkezik, így most minden szempontból kiteljesedhet a színpadon.
Volt egy régi nagy szerelmem
"Hét éve énekelek a Cotton Clubban, de mindig is volt egy régi nagy szerelmem, ez pedig egy revü show, amit sikerült elkészíteni. Nem a fellépés az újdonság számomra, hanem az, hogy milyen formában történik mindez. Több hónapos munka áll az egész műsor mögött, táncosokat gyűjtöttem, s végre valóra vált a régi álmom" - mesélte boldogan Erdőhegyi Brigitta, aki Cseh Szakál Tiborral, a Szombat esti lázból ismert táncossal is előad egy közös produkciót.
„A műsor igazán pörgős, végig feszített a tempó, így nem kis kihívást jelent, hogy az 1 órás műsor folyamán 8-szor váltok ruhát. Korabeli kosztümöket viselek, és néha segítség kell ahhoz, hogy kb. 2 perc alatt egy teljes toalettet tudjak cserélni kesztyűtől a fejdíszig, hiszen minden számhoz más-más vizuális kép tartozik a show folyamán és ez persze igaz a táncosokra. A gyors jelmezcserénél egy beakadt cipzár „végzetes” lehet. Ebből már akadtak vicces helyzetek: kellemetlenebb mikor tánc közben kell jeleznem Cseh Szakál Tibinek, hogy kinyílt a cipzáram és lehetőleg úgy pörgessen, hogy a szám végére is rajtam maradjon a ruha.” – tette hozzá nevetve a szépség.
Időutazást álmodott meg
”Mondhatom az adrenalin szintem az egekben volt. Tanulságként szolgál, hogy egy másodpercnyi dekoncentráció sem megengedett, és éppen ettől olyan őrjítően izgalmas az egész, ami ilyenkor a színfalak mögött játszódik, viszont fontos a lendület, és hogy a közönség folyamatosan kényeztetve érezze magát, nem csak a fülén keresztül de vizuálisan is. Azt hiszem ez ennek a műfajnak az egyik lényege és ezt szolgálja a látványos korabeli ruhák hada, ami minden esetben szinkronban kell, hogy legyen az épp színpadon lévő zenei világgal, ami persze egy-két forró latin dalon kívül a 30-as évek Amerikáját idézi.”