Vizsgálat indul

Feltöltődött a kríziskassza, de milyen áron?!

Törvényellenesen kerül a Magyar Államkincstárnál kezelt "kríziskasszába" az a pénz, amelyet az áramfogyasztók kaptak volna vissza túlszámlázás miatt a négy áramszolgáltatótól - közölte a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége (FEOSZ) csütörtökön az MTI-vel.

2009.07.23 14:40MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A Magyar Energia Hivatal tavasszal még olyan - már jogerős - határozatot hozott, mely szerint túlszámlázás miatt a fogyasztók számláján jóváírásra kerül a jogszabályellenesen felszámított áramdíj. Ezzel szemben most a fogyasztók pénze a Magyar Államkincstárnál kezelt "kríziskasszába" kerül - olvasható a FEOSZ közleményében.

A hivatal márciusi 31-i határozatának értelmében a négy áramszolgáltatónak - E.ON, ELMŰ, ÉMÁSZ, DÉMÁSZ - több mint 5 milliárd forintot kellett volna visszajuttatniuk a fogyasztóknak, tekintettel arra - hogy túlszámlázással - az évi egyetemes szolgáltatási árrés összegét a jogszabályi összegtől magasabban állapították meg.

A többletbevétel 60 százalékát a lakossági folyószámlán vagy áramszámlán kellett volna az áramszolgáltatóknak jóváírni, 40 százalékot pedig egy a rászoruló villamosenergia-fogyasztókat támogató alapítvány számlájára kellett volna befizetni - emlékeztet a közlemény.

A július 6-án született új határozatok szerint a 60 százalékot nem a fogyasztóknak, hanem a krízisalapba kell az áramszolgáltatóknak fizetniük, tekintettel arra, hogy a villamosenergiáról szóló törvény július 1-jétől életbe lépő új rendelkezései felhatalmazást adnak a hivatalnak arra, hogy ilyen esetben kötelezze az áramszolgáltatót a többletbevétel meghatározott hányadának "közérdekű kötelezettségvállalásként" való befizetésére.

A FEOSZ szerint ugyanakkor ezt a szabályt csak a július 1-e után indult eljárásokban kell alkalmazni.

A fogyasztói szerződés a fogyasztó és az áramszolgáltató között áll fenn, ha túlszámláznak, akkor a pénzt az érintett fogyasztóknak kell visszafizetni.

Ez az összeg az egyes fogyasztók tulajdona, mellyel a fogyasztó rendelkezik, a fogyasztó dönti el, hogy mikor és mire fordítja ezt az összeget - írják a fogyasztóvédők.

Közleményük szerint a krízishelyzetbe került személyek támogatásáról szóló jogszabály értelmében azok kapnak támogatást, akik keresetük, járandóságuk minimális összege miatt vagy a gazdasági válsághoz kapcsolódó, előre nem látható esemény következtében, a család mindennapi életvitelének fenntartását súlyosan veszélyeztető krízishelyzetbe kerültek. Vagyis nem azok a fogyasztók kapják a vissza a pénzüket, akik több áramdíjat fizettek.

Ráadásul az eredeti rendelkezések szerint a fogyasztók automatikusan kapták volna vissza az áramszolgáltatóktól a túlfizetett összeget. Ezzel ellentétben a jelenlegi szabályok szerint a rászorulók a "kríziskasszából" csak kérelem esetén kaphatnak támogatást augusztus 1. és november 30. között akkor, ha ezt a regionális nyugdíj-biztosítási igazgatóság jogosnak ítéli - sérelmezik.

A jelenlegi rendelkezések értelmében a négy érintett szolgáltatónak július 31-ig kell a "kríziskasszába" befizetnie a túlszámlázásból származó bevétel 60 százalékát, a 40 százalékot pedig alapítványoknak és kiemelten közhasznú társadalmi szervezeteknek kell adniuk.

A FEOSZ álláspontja szerint a befizetésre vonatkozó rendelkezések törvénybe ütköznek, egyrészt azért, mert a hivatal eljárására a törvény hatályba lépése előtt került sor és jogerős határozat született az ügyben, másrészt az áramszolgáltatóknak a fogyasztók részére kell a túlszámlázásból eredő teljes összeget visszafizetniük.

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.