A 18-19. századi majorságok hangulata

Szántódpuszta: megmenekül ötven hektár élő történelem

A műemlékegyüttes az országban egyedüliként őrzi a 18-19. századi majorságok hangulatát. Az ezeréves múltra visszatekintő puszta most a Keszthelyi Helikon kastély segítségével újulhat meg.

2008.11.25 18:25National Geographic
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Miután évek óta egyre csak romlott az állapota, már az is szóba került, hogy néhány épületét privatizálják, netán egy részén lakópart épül az ötven hektáros Szántódpusztának.

Bár már a rómaiak is termesztettek szőlőt a területen és az avar-korban is lakott volt, Szántódpuszta hivatalos történetét 1055-től jegyzik. Ekkor alapította I. András a tihanyi apátságot és bencés szerzetesek ellátására 18 pusztát rendelt.

Ezek közé tartozott a Tihannyal átellenben, a déli parton lévő Szántódpuszta is, amelynek lakói többféle szolgálatra is kötelezték. Nekik kellett biztosítaniuk a révszolgálatot a két part között, ők látták el hallal az apátságot, mezőgazdasági termékeket, gabonát termesztettek, és szőlővel, illetve miseborral kellett ellátniuk a barátokat.

A puszta kisebb megszakításokkal csaknem kilencszáz éven át szolgálta Tihanyt. A török időkben néha elnéptelenedett ugyan, azonban lakói időről időre visszatértek. Nagyobb törést egyedül II. József szerzetesrendeket feloszlató rendelete jelentett, amikor világi bérlői lettek a pusztának, így 1787 és 1790 között Pálóczi Horváth Ádám költő és polihisztor.

Kazinczy barátja pezsgő irodalmi életet szervezett Szántódpusztán néhány év alatt. A tihanyi bencések a 19. század elején tértek vissza és egészen a második világháború utáni korszakig maradtak.

Az államosítás után először TSZ lett Szántódpusztából, majd az ismét felélénkülő balatoni idegenforgalmat kihasználva a hetvenes évektől mindinkább a turizmus szolgálatába állították. A cselédlakásokban apartmanokat alakítottak ki, a késő barokk kori épületeket korhűen felújították.

1995-ben a puszta - és elsősorban a lábakon álló lovasporta - elnyerte a kontinensünkön legrangosabb műemlékvédelmi elismerést, az Europa Nostra díjat. "Ilyen előzmények után akár ragyogóan is folytatódhatott volna a története, mégsem így történt" - mondta el a National Geographic Online-nak a keszthelyi Helikon Kastély igazgatója. Az átalakuló turisztikai szokások és a kevesebb vendég miatt mindkét csárdáját bezárták és már a privatizáció réme fenyegette az 50 hektáros területet, amikor a keszthelyiek kérték: hadd próbálják meg megmenteni az országban egyedülálló pusztát.

"Ha Szántódpuszta széthullott volna, a magyar agrár-történelem és -kultúra pótolhatatlan elemét vesztettük volna el. Hiszen az 1700-1800-as évek hangulatát őrzi még ma is" - véli Czoma László.

A megmentéshez persze pénz kell, így a kastélyigazgató a Regionális Operatív Pályázaton indult és nyert el 360 millió forintot a műemlékegyüttes felvirágoztatására.

„Azt szeretnénk, ha ismét élettel telne meg az 50 hektár, ezért 2009. májusában egyszerre több ponton látunk neki a felújításnak, ám arra ügyelünk, hogy a terület továbbra is látogatható legyen, sőt, már jövőre egyre több látogatót vonzzon” - avatott be a tervekbe Czoma László.

Így jövő tavasszal egy színpadot építenek, amelyen minden este a környező megyék tájegységeinek tánccsoportjai, népi együttesei lépnek majd fel. Ismét megnyitják a két csárdát, ahol a történelmi puszta jellegzetes ételeit is meg lehet kóstolni (akár törhet is a látogató magának a felakasztott kolbászok közül).

A kiskastély látogató-központtá lesz, információs bázissal és kiállítással a hely és a kor történetéről. A régi barokk magtár a népi iparművészet központjává válik: a mesterek helyben készítik majd a portékájukat.

Felújítják a Balaton élővilágát bemutató akvárium-épületet, és feltámasztják a puszta hitéletét: a területen álló kápolnában minden vasárnap misére várják majd a helybélieket és a látogatókat.

Egy történelmi puszta persze mit sem ér lovak nélkül, ezért felélesztik a lovasiskolát, kocsiutat építenek ki Siófok és Szántódpuszta között, a helyszínen pedig működő kovácsműhelyt rendeznek be, ahol a turisták szemtanúi lehetnek a patkolásnak is.

Szántódpuszta jelenleg a megújulás előtti téli pillanatait éli. Kiállításai ugyan zárva vannak, azonban a terület szabadon bejárható, így az arra vetődő ma is magába szívhatja a hely csaknem ezeréves történelmét.

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.