És még csak világgá sem kellett menni hozzá
Ilyen az üstököspor
Tudta, hogy a Földön is található üstököspor? Igaz, a kutatóknak csak a napokban először sikerült mintához jutniuk.
2014.12.24 15:00Szilágyi Szabolcs - ma.hu![](http://enmg.hu/images/2014/12/1sncometdustH_0.jpg)
A fenti képen látható porszemcse nem "közönséges" szilícium-darabka; az apró objektumot egy üstökös hagyta a Földön. Ugyan naponta nagyjából egy tonnányi, űrből érkező anyaggal gyarapodik anyabolygónk, csak most először sikerült rábukkanni "itt helyben" olyan anyagmaradványra, mely egyértelműen egy üstökös porából származik. A kutatók a mintára az Antarktiszon akadtak rá, bizonyítékot szolgáltatva arra, hogy nem kell egy évtizedet és sok millió kilométert utazni az üstökösök anyagszerkezetének vizsgálatához.
Nem kell, de azért lehet. Hiszen a Rosetta űrszonda és a Csurjumov-Geraszimenkó üstökös nélkül nem tudnánk azt például, hogy hova "tűnik" egy üstökös csóvája, ha megközelítjük. Az ESA űrszondájának közeli felvételein uganis nem látszik - hova lett tehát a jég- és porfelhő? Az érdekes kérdésre Gerhard Schwehm, a Rosetta-küldetés korábbi menedzsere adja meg a választ.
"[Az üstökös közelében lenni] olyan, mintha ködben tartózkodnánk" - árulta el Schwehm, aki szerint az üstökös "farka" nagyon másképp néz ki közelről, mint a Földről. Egy ködös városból távolról csak annak sziluettje látszódik, de az utcákon sétálgatva szinte fel sem tűnik a légköri jelenség (azért ez nyilván függ a pára koncentrációjától is). A köd tulajdonképpen a földfelszínen található felhő; vízrészecskéi távolról nézve visszaverik a fényt, ám közvetlen közelről gyakorlatilag átlátszóak. Az üstökös esetében ráadásul még csak nem is valami vastag ez a "felhőréteg".
"Kevesebb porrészecskéről beszélünk, mint amennyi abban a szobában van, ahol most éppen olvassa ezt a cikket" - érzékeltette az arányokat Dr. Schwehm. Bizonyára ön is tapasztalta már, hogy a porrészecskék erős napfényben láthatóvá válnak, de egyébként észrevétlenek maradnak az emberi szem számára - íme a megoldás a Csurjumov-Geraszimenkó "hiányzó" csóvájára.