15 napos küldetés után

Sikeresen landolt a Sencsou-10

Sikeresen földet értek 15 napos küldetésük után a Sencsou-10 kínai űrhajósai az észak-kínai Belső-Mongólia területén. Az alig három köbméteres belső térrel rendelkező űrkapszula ejtőernyővel segített landolását és fedelének felnyitását élőben közvetítették.

2013.06.26 07:36MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret
Fotó: MTI

Az orvosi vizsgálatot, valamint az űrhajósok rövid akklimatizálódását követően elsőként Nie Haj-seng, a tábornoki rangú parancsnok hagyta el a gömb alakú kapszulát, majd Kína második űrhajósnőjét, Vang Ja-pinget emelték ki, akit Csang Hsziao-kuang követett. 

Az űrhajósokat egy-egy karosszékbe ültették és néhány lépésre vitték, ahol üdvözlésük után valamennyien röviden nyilatkoztak a televízió riporterének. A földi irányítás pekingi központjában bejelentették: a Sencsou-10 sikeresen teljesítette küldetését. 

Csang Kao-li miniszterelnök-helyettes, a politikai csúcsvezetés tagja felolvasta a Kínai Kommunista Párt (KKP) központi bizottságának gratuláló levelét. A kínai űrhajósmissziók közül ez volt a leghosszabb ideig tartó. Az első embert Kína tíz éve, 2003 októberében küldte az űrbe, a Sencsou-5 fedélzetén. Két évvel később már ketten, míg 5 év múlva már hárman indultak útnak. 

Az első űrhajósnő tavaly júniusban, a Sencsou-9 expedíciójával járta meg sikerrel az űrt. A június 11-én felbocsátott Sencsou-10 legénysége először automatikusan, majd kézi vezérléssel csatlakozott az űrben 2011 szeptembere óta keringő Tienkung-1 (Mennyei Palota) kísérleti űrállomásmodullal. 

Az űrhajósok egészségügyi, tudományos kísérleteket folytattak, Vang Ja-ping pedig egy alkalommal űrbéli szemléltető fizikaórát tartott élőben általános- és középiskolásoknak. A Tienkung-1-től kedden elbúcsúztak a kínai űrhajósok, küldetését a kínai űrprogram második szakaszában végleg befejezte. 

A következő, harmadik szakaszban épül majd meg a Tienkung-2 és a Tienkung-3 űrlaboratórium, s a tervek szerint 2020 körül kezdheti meg működését Kína első - 60 tonnásra, 10 éves szolgálatra tervezett - űrállomása. 

A távolabbi célok között egy Hold-expedíció is szerepel. Kína a harmadik ország az Egyesült Államok és Oroszország mellett, amely rendelkezik azzal a technológiával és szaktudással, amely lehetővé teszi az űrbéli találkozások és dokkolási eljárások végrehajtását, valamint azt, hogy egy űrben keringő eszközre embert és eszközöket juttassanak el.

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.