Hadgyakorlat a határ mentén

Phenjan megfenyegette Szöult

A szöuli elnöki palota "lángtengerré" változtatásával fenyegetőzött Észak-Korea csütörtökön, egy nappal azután, hogy Dél-Korea nagyszabású hadgyakorlatot kezdett egy Észak-Korea által éppen egy éve megtámadott határ menti sziget közelében.

2011.11.24 11:17MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Dél-Korea szerdán harci repülőgépeket és rakéta-indítóállásokat, tüzérségi ágyúkat és hadihajókat mozgósított annak a tüzérségi támadásnak az első évfordulójára, amelyet az északi hadsereg intézett a Dél-Koreához tartozó, sárga-tengeri Jonpjong szigetének laktanyája és halásztelepülése ellen, két katona és két építőmunkás halálát okozva.
   
A déli hadiflotta akkor - Phenjan figyelmeztetése ellenére - 70 ezer katona részvételével gyakorlatozott a fegyverszüneti vonal közelében, és az északi parttól távoli, de vitatott hovatartozású vizek felé adott le lövéseket. Az északi fél ezt torolta meg a sziget lövetésével, amely az első, lakott terület elleni támadás volt az 1950-1953-as koreai háború óta.
   
A jonpjongihoz hasonló "lángtengerbe" borulhat a szöuli elnöki palota, a Kék Ház, ha Dél-Korea ezúttal akár csak egyetlen lövést is lead Észak-Korea területére - figyelmeztetett csütörtöki nyilatkozatában az észak-koreai néphadsereg. "Nem feledhetik el a leckét, amit kaptak" a Jonpjong elleni tavalyi csapással - hangoztatta egyebek közt a hivatalos KCNA hírügynökség által közölt nyilatkozat.
   
2010 tavaszán egy súlyosabb incidens is megterhelte a két Korea viszonyát; márciusban egy robbanás következtében kettétörött és elsüllyedt a dél-koreai hadiflotta Cshonan nevű cirkálója, s 46 tengerész veszett oda. Halálukért Szöul Észak-Koreát tette felelőssé, azt állítva, hogy a Cshonan katasztrófáját egy északi torpedótámadás okozta.
   
A két Korea technikai értelemben a mai napi hadiállapotban áll egymással, miután a háború csak fegyverszünettel ért véget, s a hadban álló felek azóta sem kötöttek békeszerződést. Észak-Korea pedig vitatja az ENSZ által 1953-ban meghúzott tengeri határvonalat, amely az évek során újabb és újabb konfliktusok forrása volt. Dél-Korea átlagosan háromhavonta tart haditengerészeti gyakorlatot a nyugati partvidék mentén, Észak pedig a mostanihoz hasonló hangvételű fenyegetéssel reagál a két ország közötti minden feszültségre.
   
A tavalyi két incidens óta Dél-Korea újabb dollármilliókat költött fegyverzetének fejlesztésére, s a vezérkari főnök kijelentette, hogy erői "szétzúzzák az ellenséget", ha az ismét támadásra szánná el magát.

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.