Trükkös tolvajok az interneten
Variációk online átverésre
Az internet szellemiségéből - és technológiájából - fakadó arctalanság lehetősége már a legkorábbi időktől kezdve a számítógépek elé vonzotta azokat is, akik nem egyszerűen személyiségüket szerették volna rejtve tudni virtuális életükben, hanem a való világnál nehezebb tetten érhetőséget felismerve könnyű és csalárd haszonszerzésre szakosodtak.
2010.10.27 09:17MTIA világhálót rutinszerűen használó milliókat ma már csak viszonylag kevés - és nagyon leleményes - trükkel lehet félrevezetni. Igaz ugyanakkor, hogy a "félművelt" internetezőből válik a legkönnyebben "palimadár": amikor azt hiszi, hogy tisztában van már sok mindennel, akkor ül fel legkönnyebben egy kifinomult átverési forgatókönyvnek.
Az első veszteség után persze már olyan dolgokat is gyanakvással fogad majd, amelyeket a lehető legtisztább üzleti szándékok motiválnak. A tanulópénzt nagyon sok ember megfizeti. Mindeközben pedig tömegével válnak netfelhasználóvá további sok száz millióan, és mivel "egy újszülöttnek minden vicc új", gyanútlan elszenvedői lehetnek akár klasszikus internetes átveréseknek is.
Hogy milyeneknek?
A sor természetesen meglehetősen hosszú, de hogy típus szerint mégis viszonylag egyszerűen rendszerezhetők, az nem kis részben magának a felületet kínáló technológiának köszönhető. Olyannyira, hogy az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) egyik társult intézménye nem csupán a kategorizálásra vállalkozott, hanem arra is, hogy minden típushoz egy csokorra való jó tanácsot is hozzárendeljen: milyen egyszerű eszközökkel kerülhető el, hogy valaki lépre menjen a körmönfont ígéreteknek.
Az Internet Crime Complaint Center rangsorolja az aukciós oldalakon leselkedő veszélyeket. Ezek a dolog jellegéből fakadóan két ember alkalmi, személyes üzleti kapcsolatát "hivatottak" elősegíteni, és a kettő közül, ugyebár, elég, ha az egyik cinkelt kártyákkal játszik. A jó tanácsok sora egy mondatra redukálható: ellenőrizzük a lehetséges valamennyi módon az eladót vagy a vevőt (erre a legtöbb aukciós oldal szolgáltatói szabályzata is keretet kínál), mielőtt a tényleges aukcióban részt vennénk. Különösen gyanús lehet például, ha az eladó kizárólag készpénzt hajlandó elfogadni.

Toplista egykor és most
Az aukciós oldal mint átverési helyszín már az Index hírportál 2002-ben közölt internetes átverési toplistáján is szerepelt. Akkor így nézett ki a csalások élmezőnye:
1. Online aukció - rosszul bemutatott vagy el nem küldött tárgyak
2. Online vásárlás - rosszul bemutatott vagy el nem küldött (nem árverésen értékesített) cikkek
3. Nigériai ajánlat
4. Hardver-, szoftvervásárlás - rosszul bemutatott vagy el nem küldött számítástechnikai cikkek
5. Internet-hozzáférés - meg nem rendelt vagy meg nem kapott szolgáltatások kiszámlázása
6. Szolgáltatásvásárlás - ingyenesnek feltüntetett vagy meg nem rendelt szolgáltatás után a bankszámla vagy telefonszámla terhelése (gyakori felnőtt tartalmak esetén)
7. Otthoni munkavégzés - várható nyereségre vonatkozó hamis ígéretek
8. Kölcsönök - várható nyereségre vonatkozó hamis ígéretek
9. Hitelkártya-ajánlatok - várható nyereségre vonatkozó hamis ígéretek
10. Üzleti ajánlatok - várható nyereségre vonatkozó hamis ígéretek
Érdemes ezt összevetni egy hasonló célú, a 2009-es évet összegző tengerentúli statisztikával.
A http://www.consumeraffairs.com oldalnál az első helyre a "szinte ingyen" elérhető termékkör - többek között a kétdolláros fogfehérítő - került.
Ezekben az esetekben a filléres csodaszereket kínáló és a gyors internetes helyváltoztatásban is rutinos csaló weboldalak hitelkártyaadatokra vadásztak, és jól meg is csapolták azok fedezetét. Olyannyira, hogy ez a Google érdeklődését is felkeltette: a keresőóriás vállalat annyival tudott enyhíteni a veszélyeken, hogy technológiai úton megakadályozta az egyszer gyanússá vált (fantom)cégek ismételt próbálkozásait más webcímekről.
A második és harmadik helyre az ingatlanpiac hiénái kerültek, akik a megszorult amerikai háztulajdonosoknak kínáltak "vonzó pénzügyi alternatívát" a hitelezők jelzálogjogának érvényesítésével szemben.
A félrevezetett ingatlantulajdonosok még nagyobb veszteséget szenvedtek el azáltal, hogy nem létező hitelkiváltási szolgáltatások ígéretének dőltek be.
Csupán egy kaliforniai bűnözőpáros több ezer dollárt csikart ki 160 áldozatától, akik végül is nem menekülhettek, villámgyorsan elveszítették otthonaikat. Maga az amerikai elnök lett a "reklámarc" azokban a levélszemétként terjedő e-mailekben - a lista negyedik helyét érdemelték ki -, amelyek azt ígérték, hogy közreműködnek a Barack Obama által meghirdetett gazdaságélénkítési program milliárdjainak szétterítésében. Show-business és fogyókúrás készítmények - ez a kombináció a ranglista ötödik helyét eredményezte azoknak a fondorlatos csalóknak, akik ismét csak hitelkártyaadatokra vadásztak (egy népszerű show szereplője volt hivatott elhitetni azt, hogy szó sincs átverésről). A tízes lista további helyein olyan trükkök sorakoznak még, mint távmunkára vonatkozó ígéret, szállítási költségek manipulációja, használtautós fortélyok, félrevezető autós garanciák, hamisított banki weboldal.
Az oldal szerkesztői általánosítható tanácsot fogalmaztak meg a megelőzések érdekében: ha valami túlzottan jó ajánlatnak tűnik, kezdjünk azonnal gyanakodni.
Az álláspiac vámszedői
Már az is sokat elárul, ha beírjuk a legnépszerűbb keresőoldal megfelelő mezőjébe - magyarul! - az "internetes átverés" szókapcsolatot - az eredményül 0,23 másodperc alatt kapott 494 000 találat élmezőnyében rögtön megtaláljuk a jól fizető állásokkal kecsegtető cinkelt odalakat is.

Ezek egyik leggaládabb megnyilvánulási formája a "referencia" feltüntetése. A gyakorlott internethasználó persze orrint valamit, de az interneten alkalmilag állást keresők zömét nem ők alkotják.
Állásügyben itthon azok vannak kitéve a legnagyobb veszélynek, akik külföldön szeretnének munkát vállalni: nagyon sok internetes bűnöző él az ő megvámolásukból. Vélhetően a nyelvtudás korlátozott volta ugyanúgy szerepet játszik e technikának - zömében a "közvetítői díj" lenyúlásának - az elharapózásában, mint a "határok nélküli Európa" álláspiacának, az egyes fogadó országok eltérő jogrendjének a hétköznapi ember számára áttekinthetetlen volta is. Érthető hát, hogy az interneten külhoni munkát kereső támaszt igyekszik találni. Rafinált megoldás ilyenkor a "segítőkész" csali-weboldaltól, hogy olyan e-maileket publikál, amelyekben korábbi ügyfelei jelzik vissza, mi mindent is köszönhetnek az adott állásközvetítő közreműködésének. Ezeket a leveleket azonban gyakran maguk az oldal összeállítói fogalmazzák, és csupán az esetleges gyanú eloszlatása a céljuk.
Magyarországon egyébként mintha megállt volna az idő az internetes csalások világában. Így az átverések "klasszikus terepének" számító Nigéria még most is szedi áldozatait, jóllehet széles körben ismert, hogy az afrikai ország melegágya az internetes csalásra szakosodott bűnbandáknak gyakorlatilag az internet tömegessé válása óta. Kezdetben még a polgárháborús üldöztetés elől igyekeztek látszólag kimenekíteni dollármilliókat, és ehhez gyűjtöttek - tisztességes jutalék ígéretével - közreműködőket, közelebbről a bankszámlaszámukért, amelyet aztán később fondorlatos úton megcsapoltak.
Azóta már egyszerű aukciós átverésekben is nagy rutinra tettek szert - hol az áru tűnik el, hol az ellenérték az afrikai kontinensen.
A jogiforum.hu által ismertetett 2010. szeptemberi esetek közül kettő is egy kanadai illetékességű nő közreműködését említi egy-egy szállítmány Nigériába juttatására - a hihetőség kedvéért a Magyar Posta szolgáltatásait igénybe véve. A tett helyszínéül egy aukciós oldal szolgált.
A hamis aukció voltaképpen egyszerű lopás volt, az áru útra kelt, de az ellenérték valahogy nem érkezett meg, az eladót pedig még borsos postai számla is terhelte.
A menyasszonyi ruháját áruba bocsátó egyik kárvallott abban reménykedik, hogy legalább magát a küldeményt sikerül visszafordíttatnia a Posta segítségével Nigériából.
A postaköltség egyébként több volt mint húszezer forint, de azt már leírta a veszteségek listáján…
Nem bűn, de átverés
És végül még egy hazai - tapasztalati adatokkal alátámasztott - jelenség, amely bár nem tartozik a kriminológia tárgykörébe, szellemét tekintve jól árnyalja a témát. Ahogy mondani szokás, "mindössze" a jó erkölcsbe ütközik, pénzben mérhető kár csak bonyolult áttételeken keresztül lenne kimutatható, vagyis a dolog a jog számára értelmezhetetlen. Hogy miről van szó? A helyzeti előny sajátos értelmezéséről az online álláspiacon. Ha valaki rendszeresen olvasgatta a hazai online állásportálok hirdetéseit a maga szakterületén - például mert éppen munkanélküli -, érdekes jelenségre figyelhetett fel: mind több duplikátum bukkant fel időről időre. A hr-esek egy része e jelek szerint igen eredeti módon él - vissza - a még mindig kiemelkedő munkanélküliség generálta konjunktúrával. Meghirdetnek egy vonzó állást, amelyre mindenki csupán a maga környezetében kapásból 5-6 megfelelő szakembert tudna felsorolni.
Aztán mit ad isten, egy hónapig hirdetgetik, szorgosan összegyűjtik a beérkező pályázati anyagokat, a látszat kedvéért mindenféle kiválasztási procedúrákat rendelnek hozzá, kipipálják az obligát interjúkat, végül "nem találnak" alkalmas jelentkezőt - és meghirdetik még egyszer ugyanazt a pozíciót. Vagyis azok, akik a megüresedett munkahelyek betöltetésében lennének érdekeltek, folyamatosan azon munkálkodnak, hogy nekik hosszú távon és biztosan megmaradjon a munkahelyük…