A magyar politikán köszörüli nyelvét a publicista
Orbán Viktor a szörnyeteg Mr. Hyde köpönyegét forgatja
A magyar miniszterelnök politikájával foglalkozik az Európai Uniós elnökség fényében Anton Pelinka osztrák politológus a Die Presse című osztrák lap csütörtöki számában közölt vendégkommentárjában.
2010.10.28 14:19MTIDr. Jekyll vagy Mr. Hyde: merre halad Magyarország Orbán Viktor vezetése alatt? - fogalmazott a konzervatív napilapban megjelent cikkének címében a 2006 óta a budapesti Közép-európai Egyetemen (CEU) oktató neves osztrák politológus. (A cím Robert Louis Stevenson skót írónak az emberi egyéniség erkölcsi kettősségét elemző regényére utal.)
Az írás alcíme szerint: Megszólaltak az első aggódó hangok, ugyanakkor egy optimista forgatókönyv is létezik. Pelinka úgy látja, az egyik aggodalmat keltő tényező, hogy felborult a magyar pártrendszer 1990-ben kialakult egyensúlya.
A baloldali ellenzék megszégyenült, és bizonyára sokáig fog tartani, míg hatásosan fel tud lépni a kétharmados többséggel kormányzó Orbán Viktorral szemben.
A miniszterelnök saját győzelmét fordulatként, 2010-et az átalakulás éveként értelmezi, amely végre a jó útra vezeti Magyarországot. Ebből azt lehet kihallani, hogy a magyar demokrácia első húsz éve csak elégtelen átalakulást hozott.
Ez meglepő annak fényében, hogy a húsz év alatt nyolc éven át jobbközép kormányok kormányoztak és Orbán Viktor maga is négy évig állt az ország élén - vélekedett.

A szerző szerint Orbán retorikája sok olyan embert szólít meg, akik csalódtak a magyar demokráciában, akik az átalakulás vesztesei. Kifejezi azt is, ami Magyarországon "mindenhol benne van a levegőben": a magyar nacionalizmust, amely a "Trianon-mítoszban" jelenik meg.
Vajon elképzelhető-e, hogy a német parlament Versailles-emléknapot vezessen be, s hogy valamelyik nagy német párt egyfolytában a Versailles-i szerződéssel Franciaországhoz csatolt Elzász sorsára emlékezzen? - tette fel a kérdést a nemzeti összetartozás napjára utalva.
Itt ugyanis azt az aggodalmat kelti, hogy Orbán kormánya kiprovokálja Európában a különféle nacionalizmusok felélénkülését. Úgy látja, a kettős állampolgárság megkönnyítéséről szóló törvény további nyugtalanságot okozhat Közép-Európában, ha konkretizálását nem egyeztetik a leginkább érintett országokkal, Romániával, Szlovákiával és Szerbiával. A magyar nacionalizmus "nem igazán illik a mai Európába - írta Pelinka.
Az 1920-as és 1930-as évek "revizionizmusára" emlékeztet, amely Magyarországot a hitleri Németországtól való függőségbe és a második világháborúba hajtotta. Igaz, a mai Európában nincsenek a Harmadik Birodalommal összehasonlítható agresszív nagyhatalmak, de "az Európai Unió Európája" a nacionalista érzelmek leépítésén alapszik, és nem politikai eszközként történő használatukon.
"Illik-e egyáltalán Orbán Magyarországa a ma Európájába? Vajon a destabilizáció tényezője lesz-e a 2011 első felében az Európai Unió elnökségét ellátó Magyarország?" - tette fel a kérdést a szerző. Meglátása szerint "az ellenkező bizonyításáig" egy realista-optimista forgatókönyv a helyénvaló. Orbán Viktor tudja, hogy európai politikusként harcolnia kell a "Magyarországon újra és újra nyíltan fellépő antiszemitizmus és a romák elleni, mindennapos erőszak" ellen. Ezért nagy súlyt fog fektetni a saját "fősodorbeli" és a "Jobbik és a Magyar Gárda nyilaskeresztesekre emlékeztető nacionalizmusának" világos elhatárolására.
Hogy sikerül-e meggyőzően demonstrálnia, "hogy Dr. Jekyll, és nem Mr. Hyde szerepét vette fel", az olyan tényezőktől is függ, amelyek részben nem állnak az ellenőrzése alatt, például attól, hogy milyen gyorsan lehet a válság szociális hatásait korlátok közé szorítani. A miniszterelnök számára nem marad más hátra, mint az előző kormány ellenzékből oly erőteljesen támadott takarékossági politikáját folytatni.
Először is ki kell derülnie, vajon Orbán Viktor "tud-e lovagolni a nacionalista tigrisen". A lehetőség nem zárható ki, és ugyanúgy az sem, hogy Magyarország újra "a nyugtalanság fészke" lesz Európa közepén - írta az osztrák politológus.