395 tagról döntenek

A mérsékelt iszlamisták vezetnek a marokkói választásokon

A mérsékelten iszlamista, ellenzéki Igazság és Fejlődés Párt (PJD) vezet az előre hozott marokkói parlamenti választásokon a Tájeb Sarkávi belügyminiszter által szombaton ismertetett részeredmények szerint.

2011.11.26 22:16MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Sarkávi rabati sajtóértekezletén elmondta, hogy a pénteki választáson - amelyen az alsóház 395 tagjáról kellett dönteniük a választóknak - 45,4 százalékos volt a részvételi arány. Korábbi jelentések szerint ez magasabb a vártnál. A felmérések ugyanis azt mutatták, hogy az arab tavasz által legkevésbé érintett észak-afrikai ország választói nem bíznak a politikában.

A reformista Február 20-a mozgalom, amely az év elején, még az alkotmányreform bejelentése előtt megtartott tüntetések egyik fő szervezője volt, egyenesen arra szólította fel a lakosságot, hogy bojkottálja a választásokat. Sarkávi hozzátette: a részeredmények szerint a PJD 80 képviselői helyet szerzett, az előző választásokon győztes nacionalista Isztiklal (Függetlenségi Párt) 45-öt, két liberális párt, a Nemzeti Tömörülés a Függetlenségért és a Hitelesség és Modernség Pártja pedig 38, illetve 33 helyet. A PJD egyik vezetője még az éjszaka a választás győztesének nyilvánította pártját.

Abdelilah Benkiran, a PJD vezetője pedig később úgy nyilatkozott, hogy pártja fejleszteni akarja Marokkó és a nyugati országok viszonyát, s ez utóbbiaknak nincs mitől tartaniuk a PJD-től. A PJD tisztségviselői gyakran lépnek kapcsolatba a nyugati országok - köztük Franciaország - képviselőivel azok rabati irodáiban.

A végeredményt vasárnap tervezik kihirdetni, s VI. Mohamed király az alkotmánynak megfelelően a győztes párt vezetőjét kéri fel miniszterelnöknek.

Sarkávi sajtóértekezletén azt hangoztatta, hogy a választások tiszták voltak, a pártok szabadon versengtek a választók kegyeiért. Catherine Ashton, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, valamint Stefan Füle, az Európai Bizottság bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős tagja szombaton kiadott közös közleményükben a demokrácia felé vezető úton tett fontos lépésnek minősítette a választást.

A választás "nyugodt és barátságos légkörét" méltatva Ashton és Füle azt ígérte, hogy az unió továbbra is támogatja az észak-afrikai ország ambiciózus reformtervét.

Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése által küldött választási megfigyelők újságíróknak nyilatkozva kielégítőnek nevezték a voksolás lebonyolítását, de követelték, hogy a marokkói hatóságok vizsgálják ki azokat az eseteket, amelyekben feltehetően nyomást gyakoroltak a választópolgárokra.

A tizenöt európai megfigyelő legalábbis úgy értesült, hogy nyomást gyakoroltak azokra, akik a voksolás bojkottjára szólítottak fel. Összességében rendben találta a voksolást az amerikai Nemzeti Demokrata Intézet (NDI) 35 fős nemzetközi megfigyelő csoportja is - mondta el a csoport egyik tagja, Szelényi Zsuzsa.

Az általa alacsonynak nevezett részvételi aránnyal kapcsolatban megjegyezte, a júliusi népszavazáson a választópolgárok még több mint 70 százaléka járult az urnák elé. Az év elején indult ifjúsági mozgalmak azonban úgy érzik, a kurrens hatalom - és elsősorban a király - kiszorította őket az alkotmányozási folyamatból, emiatt bojkottot hirdettek.

Szelényi Zsuzsa megjegyezte, sok volt az érvénytelen voks, a leadott szavazatok 25-30 százaléka kifejezetten tiltakozó volt: leadói összefirkálták, megjegyzéseket írtak a cédulákra, jelezve, a mostani struktúra nem elfogadható számukra. Szelényi Zsuzsa az esetleges visszaéléseket firtató kérdésre többek között megjegyezte: nagyon rövid - mindössze kéthetes - volt a választási kampány, s a választásokat csupán két hónapja írták ki; a választásokra való felkészülés terén lehet gondolni esetleges manipulációkra, hátrányos helyzet kialakulására.

Marokkóban nagyon jelentős törzsi közösségek élnek főleg az ország déli területein, s léteznek olyan feltételezések, hogy nem feltétlenül egyéni döntés alapján szavaztak a polgárok, hanem teljes nagycsaládok, törzsek a pártokkal valamiként megállapodva adták le a szavazatukat. 2010 végétől az arab világban demokráciakövetelő tüntetések sorozata söpört végig, így Marokkóban is utcai tüntetések zajlottak több demokráciát, kevesebb korrupciót és alacsonyabb élelmiszerárakat követelve.

VI. Mohamed király kezdeményezte az alkotmány reformját, amelyet 2011. július 1-jén elsöprő többséggel hagytak jóvá. Az új alaptörvény legfontosabb vívmányai: a hatalmi ágak hatásköreinek kiegyensúlyozása a miniszterelnök javára, az igazságszolgáltatás függetlenségének növelése és a szabadságjogok bővítése az uralkodó vezető szerepének megőrzése mellett (egyebek között ő felügyeli a hadsereget és a vallási ügyeket is).

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.