Időjárás

Paradicsommező nőtt ki a Duna medrében - különös látvány fogadta a visegrádi kirándulókat

A rendkívül alacsony vízállás újabb meglepetést tartogatott: ahol normális körülmények között a Duna folyik, most százával bújnak elő az egészséges paradicsompalánták.

2026.08.21 16:05ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Egészen szokatlan jelenségről számolt be a Paradicsomtermesztő Facebook-csoport egyik tagja. Visegrád alatt, a visszahúzódott Duna kavicsos medrében több száz méteren keresztül paradicsomnövényeket találtak.

A beszámoló szerint nem néhány véletlenül kihajtott növényről van szó. Egy kőhalom környezetében valóságos kis „oázis” alakult ki, ahol sok egészségesnek látszó palánta fejlődik. A megtaláló először arra gondolt, hogy valaki paradicsomot dobhatott el a parton, ám a növények nagy száma és kiterjedt előfordulása miatt ezt végül valószínűtlennek tartotta.


De hogyan kerülhetett ennyi paradicsommag a Dunába?

Az egyik lehetséges magyarázat valóban a szennyvízzel függhet össze. A paradicsommagok szennyvízhez kötődő csírázása ismert jelenség, és kutatások szerint megfelelően kezelt szennyvíz mellett a paradicsommagok nagy arányban képesek csírázni és a növények fejlődni.

Ez azonban önmagában nem bizonyítja, hogy a visegrádi növények szennyvízből származnak. A magokat a folyóba juttathatta élelmiszer-hulladék, komposzt vagy más szerves anyag is, majd a Duna elszállíthatta és bizonyos helyeken nagyobb mennyiségben lerakhatta őket.

A mostani extrém alacsony vízállás teremthette meg a következő feltételt. A korábban vízzel borított kavicsos-iszapos felszínek tartósan szárazra kerültek, miközben a meder nedvessége elegendő lehetett a magok csírázásához. Ha sok mag ugyanazon hordaléklerakódási pontokra került, már érthetőbbé válik a több száz méteren jelentkező paradicsominvázió.

A jelenség ráadásul érdekes természetes kísérletté válhat. Ha a Duna vízszintje nem emelkedik meg jelentősen, a növények egy része akár virágzásig, megfelelő idő esetén pedig termésképzésig is eljuthat.

A megtaláló ezért azt tervezi, hogy visszatér a helyszínre, és figyelemmel követi a különös dunai paradicsomállomány fejlődését.

Egy dologgal azonban érdemes óvatosnak lenni: a mederben termő paradicsomot nem lenne tanácsos automatikusan elfogyasztani, hiszen nem ismert sem a magok eredete, sem az, milyen szennyezőanyagokkal érintkezett a növény vagy a talaj, amelyben fejlődik.

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.