Nem zavarta a kövérsége - egy darabig
127 kilót fogyott, mert beszólt a nővér
Több mint 220 kilót nyomott a nő, amikor kórházba került, de egészen addig nem foglalkozott a túlsúlyával, amíg meg nem hallotta, mit mondott az egyik ápolónő a másiknak.
2014.08.05 08:29ma.huAmikor Sue Callear kórházba került, a mérleg már több mint 220 kilót mutatott, és a nagymama csak úgy tudott az otthonában feljutni az emeletre, hogy egy nagy teherbírású kapaszkodóval húzta fel magát. Ám egészen addig nem foglalkozott a túlsúlyával, míg a kórházban meg nem hallotta két ápolónő párbeszédét, és ekkor drasztikus elhatározásra jutott. A véletlenül kihallgatott mondat valahogy így hangzott: "Ha valaha ilyen kövér lennék, lőj le!"
Az 50 éves, Stoke-on-Trentben (Anglia) élő asszony önerőből nem tudott volna annyit mozogni, hogy az elegendő legyen a fogyáshoz, így első lépésként kölcsönkért az apjától 12500 fontot, ebből fizette a gyomorszűkítő gyűrű behelyezését. Ez 2011 októberében történt, azóta testsúlyának több mint felét, közel 130 kilót adott le, és bár számtalan előnyét élvezi a normál súlynak, a legnagyobb öröm mégis az a számára, hogy unokájával, a most négyéves Coryval együtt játszhat.

"Lényegében a saját testem foglya voltam. Mint egy hatalmas paca, úgy ültem a karosszékben, segítség nélkül mozdulni sem tudtam" - emlékezett vissza Sue a három évvel ezelőtti állapotra. A legrosszabb mégis az volt, hogy az unokájával nem játszhatott, ám a múlt héten, Cory negyedik születésnapján már boldogan ment a strandra és együtt építették a homokvárat is.
Az elhízás már gyermekkorában elkezdődött, amikor minden iskolai sérelemért evéssel vigasztalta magát, felnőttként pedig már napi 4000 kalóriát fogyasztott, az estéit a tévé előtt töltve egy nagy adag édesség és chips társaságában. Azt a bizonyos megjegyzést akkor hallotta meg, amikor cellulitis-kezelésre ment be a kórházba. "Csak potyogtak a könnyeim és tudtam, változtatnom kell az életemen" - mesélte.
Most büszkén mutatja a ruháit, amik már "csak" 46-os méretűek, és hat év óta végre újra van munkája is. "Azelőtt már vagy három éven át nem hagytam el a házam sem. Most mérföldeket gyalogolok" - árulta el.