Világvége

Hantavírus: Mennyire veszélyes a hajón kitört járvány?

A patkányok által terjesztett kórokozó három ember életét követelte, és közegészségügyi pánikot váltott ki. A világ a kovid traumája után újabb lehetséges járványtól tart.

_{2026.05.07 06:37}_ma.hu

Kinyomtatom

+Nagyobb betűméret -Kisebb betűméret

Ismét egy hajó fedélzetéről érkezett a hír, amely világszerte azonnal felidézte a koronavírus-járvány legsötétebb emlékeit. A MV Hondius nevű holland zászló alatt közlekedő hajón hantavírus-járvány tört ki az Atlanti-óceánon, amely már három ember életét követelte, miközben több utasnál súlyos tünetek jelentkeztek.

Hol tartunk most?

A hajó április elején indult el az argentin Ushuaiából, és eredetileg egy különleges antarktiszi expedícióra vitte volna utasait. Ehelyett azonban néhány hét alatt egy nemzetközi egészségügyi riadó középpontjába került. A Egészségügyi Világszervezet adatai szerint legalább hét ember fertőződött meg a fedélzeten az úgynevezett Andes-törzzsel, amely a hantavírusok egyik legveszélyesebb változata.

A történet azért vált különösen nyugtalanítóvá, mert a vírus nem egy zsúfolt nagyvárosban vagy távoli faluban jelent meg, hanem egy zárt közösségben, egy nemzetközi utasokat szállító hajón. A járvány ráadásul gyorsan nemzetközi dimenziót kapott: Franciaországban, Németországban és Svájcban is vizsgálnak olyan gyanús eseteket, amelyek kapcsolatba hozhatók a hajó utasaival.

Mi ez és mit csinál?

A hantavírus neve sokak számára ismeretlen lehet, pedig az egyik legveszélyesebb állatról emberre terjedő víruscsaládról van szó. A kórokozót rágcsálók hordozzák, és az ember általában fertőzött ürülékkel, nyállal vagy vizelettel érintkezve kapja el. Az MV Hondius fedélzetén terjedő Andes-törzs különösen aggasztó, mert a legtöbb hantavírussal ellentétben emberről emberre is képes terjedni.

A szakértők szerint ugyanakkor fontos különbség van a Covid és a hantavírus között. Míg a koronavírus rendkívül gyorsan és könnyen terjedt, addig a hantavírus sokkal nehezebben adható át. A WHO szerint az Andes-törzs esetében is elsősorban szoros és tartós kontaktus szükséges a fertőzéshez, ezért a jelenlegi kockázat globális szinten továbbra is alacsonynak számít.

Ennek ellenére a vírus halálozási aránya ijesztően magas. Az Andes-törzs a fertőzöttek akár 40 százalékánál is halálos lehet. A betegek kezdetben influenzaszerű tüneteket tapasztalnak: lázat, extrém fáradtságot, izomfájdalmat, hányást vagy hasmenést. Később azonban a fertőzés súlyos légzési problémákat, tüdőödémát és szívelégtelenséget is okozhat.

Honnan indult és meg lehet állítani?

A mostani eset azért is keltett hatalmas figyelmet, mert a világ a Covid-járvány után sokkal érzékenyebbé vált minden olyan hírre, amely új vírusokról vagy potenciális pandémiákról szól. Egy karanténhelyzetbe került hajó, nemzetközi fertőzési láncok és halálesetek kombinációja szinte azonnal aktiválta a kollektív járványemlékezetet.

A hatóságok szerint a fertőzés valószínűleg még Argentínában került fel a hajóra. Helyi források úgy vélik, egy holland házaspár egy ushuai szemétlerakó környékén madármegfigyelés közben fertőződhetett meg, mielőtt felszálltak volna az expedíciós hajóra. A feltételezés szerint innen indulhatott el a fertőzési lánc.

A világjárványoktól való félelmet tovább erősíti, hogy jelenleg nincs széles körben elérhető hantavírus-vakcina. Bár Kínában és Koreában már alkalmaznak oltásokat bizonyos enyhébb törzsek ellen, az Andes-változat ellen még csak kísérleti fejlesztések zajlanak. Amerikai kutatók ugyan biztató eredményeket értek el egy DNS-alapú vakcinával, de az még nem került széles körű engedélyezésre.

A hantavírusok ráadásul régóta szerepelnek a potenciális "Disease X" fenyegetések között is. Ezzel a névvel azokat az ismeretlen vagy kevéssé ismert betegségeket jelölik, amelyek a jövőben globális járványt okozhatnak. Brit és amerikai kutatócsoportok már évek óta dolgoznak olyan vakcinákon, amelyek egy esetleges nagyobb hantavírus-kitörés ellen nyújthatnának védelmet.

Megint bajban vagyunk?

A vírus eredete körül egyelőre nem alakult ki olyan összeesküvés-hullám, mint a Covid esetében. Jelenleg nincs bizonyíték arra, hogy laboratóriumi eredetű lenne a fertőzés, bár korábban előfordult már, hogy kutatólaborokból hantavírusminták tűntek el vagy kerültek ki ellenőrizetlen körülmények között.

A WHO jelenlegi álláspontja szerint nincs ok globális pánikra. A szervezet hangsúlyozza, hogy a vírus lassabban terjed, könnyebben kontrollálható, és az eddigi tapasztalatok alapján a tünetmentes fertőzöttek nem számítanak jelentős terjesztőnek.

Mindez azonban nem akadályozta meg azt, hogy az MV Hondius története világszerte hatalmas figyelmet kapjon. A Covid után az emberek már pontosan tudják, milyen gyorsan válhat egy elszigetelt fertőzésből nemzetközi válság. Éppen ezért most minden szem a karantén alá vont hajóra és a hantavírus következő lépésére szegeződik.

Kezdőlap