Konfliktus

Trump újraindítja az amerikai nukleáris kísérleteket

A fizikai kísérletek újraindítása nemcsak geopolitikai, hanem környezeti és etikai kérdéseket is felvet.

2025.11.01 12:32ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A lépés különösen érzékeny időszakban történt, hiszen alig néhány órával korábban Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy Oroszország sikeresen tesztelt egy új típusú, nagy hatótávolságú nukleáris torpedót, amely egész part menti régiókat képes elpusztítani. Trump közvetett válasza így egyértelmű üzenetet hordoz: az Egyesült Államok nem hajlandó tétlenül nézni a riválisok nukleáris fejlesztéseit.

A nemzetközi közösség azonban aggodalommal figyeli az eseményeket. A hidegháború lezárása óta a nagyhatalmak között kialakult informális moratórium a nukleáris kísérletekre fontos biztonsági garanciának számított. Az Egyesült Államok 1992 óta kizárólag szimulációs és számítógépes vizsgálatokkal tesztelte atomfegyvereit. A fizikai kísérletek újraindítása így nemcsak geopolitikai, hanem környezeti és etikai kérdéseket is felvet.

Trump a Hszi Csin-pinggel való találkozóján nem kívánt válaszolni az újságírók kérdéseire a döntésről. A sajtó számára mindössze annyit mondott: „Köszönöm szépen, mindenkinek.” A diplomáciai csend azonban annál hangosabb üzenetet hordoz: az Egyesült Államok elnöke ezzel nemcsak Kínának és Oroszországnak, hanem a teljes nemzetközi közösségnek jelezte, hogy Washington kész újra nyíltan megméretni katonai erejét – még ha ennek ára a globális biztonság újabb megingása is lehet.

Donald Trump amerikai elnök szerdán bejelentette, hogy utasította a Pentagon vezetését az Egyesült Államok nukleáris fegyverkísérleteinek azonnali újraindítására – mindössze órákkal azelőtt, hogy találkozott volna Hszi Csin-ping kínai elnökkel. A döntés várhatóan komoly nemzetközi hullámokat kelt, hiszen az Egyesült Államok 1992 óta nem hajtott végre ilyen tesztet, és a lépés új fegyverkezési spirál kezdetét is jelentheti.

Trump a közösségi médiában közzétett bejegyzésében azt írta, arra utasította a hadügyminisztériumot, hogy „azonnal” kezdje meg a nukleáris fegyverek tesztelését „egyenlő alapon” más nukleáris hatalmakkal, külön megemlítve Oroszországot és Kínát. A bejegyzés szerint az Egyesült Államok rendelkezik „a világ legnagyobb nukleáris arzenáljával”, amelyet Trump első elnöki ciklusa alatt teljes körűen modernizáltak.

„Oroszország a második, Kína pedig jóval lemaradva a harmadik helyen áll, de öt éven belül utolérhet bennünket” – írta az elnök, hozzátéve, hogy a külföldi országok kísérleti programjai miatt most az Egyesült Államoknak is újra kell indítania saját tesztjeit. A közösségi médiás üzenetet sokan a washingtoni külpolitika új korszakának jeleként értékelték, amelyben a katonai erődemonstráció ismét a diplomáciai eszköztár központi eleme lehet.

Trump döntése időzítésében sem véletlen: az amerikai elnök éppen Dél-Koreában készült találkozni Hszi Csin-ping kínai vezetővel, hogy a két ország közötti kereskedelmi feszültségekről tárgyaljon. A megbeszélést eleve nagy figyelem övezte, hiszen Washington és Peking között újabb kereskedelmi háború fenyeget, amely világszerte gazdasági bizonytalanságot okozhat. A nukleáris tesztek bejelentése azonban minden korábbinál feszültbbé tette a légkört, és elemzők szerint akár a diplomáciai párbeszéd teljes megfenekléséhez is vezethet.

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.